Roman Abramovics, a szankciós listán szereplő orosz üzletember óriás jachtja Bodrumnál (Törökország).(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
Egyelőre még nem sikerült megtalálni a több száz milliárd eurónyi vagyon elköltésének módját, de Ursula von der Leyent úgy tűnik, hogy az Európai Központi Bank figyelmeztetése sem hatja meg, és mindent elkövet terve megvalósítása érdekében.
A nyugati világ a háború kitörését követően már tavaly március elején zárolta azokat az orosz jegybanki és magánvagyonokat, amelyek külföldön voltak befektetve – nyilatkozta a Hit Rádió Világnézet műsorában Révész Béla Ákos, a Makronom Intézet elemzője, hozzátéve, hogy ez egy szokásos, bevett módszer: Afganisztántól kezdve Irakon át mindenhol így történt. Egy klasszikus szankciós fogásról van szó, amely bármikor feloldható, ha a szankcionált ország megteszi, amit a Nyugat kér tőle. E kérés jelen esetben az, hogy Oroszország fejezze be a háborút, és vonuljon ki Ukrajna területéről. Ha mindezt megteszi – tehát teljesülnek a feltételek –, az összeget vissza kell szolgáltatni; ezt a nemzetközi jog nagyon szigorúan szabályozza.
Ami újdonság, hogy Zelenszkij felvetésére ezeknek a pénzeknek az elkobzása is napirendre került, sőt Ukrajna javára való elköltése is, amely egyértelműen nemzetközi jogot sértene.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »