Gáztározó Németországban. Nem tudják mit hoz az ősz.(Fotó: AP / Michael Probst)
A kormányzati kommunikáció az energiaválságot az orosz–ukrán háborúval köti össze, miközben az energiaárak már tavaly is meredeken emelkedtek. Mi áll ennek a jelenségnek a hátterében?
– A tavaly ősszel kirobbanó európai energiaválság közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a Covid-járvány lecsengése után meglódult gazdasági aktivitás hirtelen megemelte a globális energiaigényeket. A pandémia idején elmaradtak a beruházások az energiaszektorban – hiszen nagyon alacsony volt az árkörnyezet, és úgy tűnt, hogy jóval lassabban áll majd vissza az energiaigény –, ezért a kínálati oldal nem volt képes kellő gyorsasággal és kellő mértékben reagálni a kereslet dinamikus bővülésére. Ez világszinten a korábbiakhoz képest magasabb árkörnyezetet eredményezett.
Az Európai Uniót ez a külső sokkhatás érzékenyebben érintette, mint más nagyrégiókat, aminek az elsődleges oka az, hogy az elmúlt időszakban az EU olyan szakpolitikát folytatott, ami jelentősen csökkentette a saját ellenállóképességét. Klímavédelmi megfontolásokból leépítette a hagyományos technológiákra alapuló kapacitásait: Németország például bezáratta a még működésképes atomerőműveit, és a legnagyobb holland gázmező, a groningeni is csak nagyon alacsony kapacitással működik. Emellett leépítették azokat a piaci eszközöket is, amelyek egy ilyen energiahiányos helyzetben biztosítékként szolgálhatnának: például a hosszú távú energiabeszerzési szerződéseket, amelyek garantálják a beszerezhető mennyiséget a külső körülményektől függetlenül.
2022.07.22. (XXVI/29)
