hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A német energiapolitika csődje és az új korszak kezdete
Hideg zuhany
A német energiapolitika csődje és az új korszak kezdete

Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

2022. 08. 11.
Hideg téltől rettegő lakosság, a pániktól megbénult, kapkodó berlini vezetés – ilyennek gondolhatnánk a német energiaválságot a szenzációhajhász szalagcímek alapján. Európa legnagyobb gazdasága ugyanakkor nem apokaliptikus hangulatban néz a közelgő hónapok elé.

Tavaly nyártól a korábban megawattóránként Európában 25-30 eurónál feljebb nem szökő földgázár fokozatosan folyamatos növekedésbe kezdett már az ukrajnai háború kitörése előtt is, 80-90 euróra emelkedve az orosz támadásig. Idén februárban ezután újabb meredek áremelkedés következett be a háború kitörése és az arra adott gazdasági szankciók miatt: a gázár megawattóránként 200 euró környékén konszolidálódott, miután márciusban egészen 300 euróig szökött fel. Bár az egyes országok gáz- és energiaellátása hosszabb távú szerződések függvénye, így tízszeres gázáremelkedést sehol sem tapasztaltak, a világpiaci ár mozgása, a késleltetett hatás és mindenféle állami beavatkozás mellett is belátható, hogy a lakosság számára is drasztikus áremelkedést jelent.

A német energiapiacot és egyéb közjószágokat szabályozó szervezet, a Bundesnetzagentur (BNetzA, szó szerint „Szövetségi Hálózati Ügy­nökség”) előrejelzése szerint a fogyasztók a havi fűtésszámlák megháromszorozódására számíthatnak. A szervezet vezetője, Klaus Müller elmondta, hogy már a háború kitörése előtt kétszeres árral lehetett számolni, és jelenleg bizonyos esetekben hétszeres az áremelkedés. Müller arra kérte a lakosságot, hogy előre takarékoskodjanak. Szövetségi szintű válaszok még nem érkeztek, de több városban korlátozzák a köz­é­pületek kivilágítását, a feltétlenül szükségesre csökkentik ezek fűtését és melegvíz-használatát, és az egyik legnagyobb, közel félmillió lakást kezelő ingatlankiadó vállalat is bejelentette, hogy 17 °C-ban maximalizálják télen a lakások fűtési hőmérsékletét.

Az energiaválság azonban nem csupán az otthonát fűteni akaró lakosság számára jelent hatalmas kihívást. Miután a német ipar energiafelhasználásának jelentős része földgázalapú, az állami támogatásokkal a lakosságnál jóval kevésbé segített piaci szereplők közül többen már áprilisra felfüggesztették termelésük egy részét vagy egészét. Baden-Württemberg tartományban a Badische Stahlwerke két, évi egymillió tonna betonacél előállítására alkalmas elektromos ívkemencéjéből egyet már az év elején bezárt, ahogy márciusban a bajor Lech Stahlwerke és a hesseni Budenus Edelstahl is felfüggesztette a termelést, a hamburgi ArcelorMittal pedig rövidített munkanapokkal üzemel tovább. A vállalatok mind az energiaárak növekedésével indokolják döntéseiket: ezek mellett az árak mellett nem kifizetődő a további működés. A kijevi GMK Center jelentése szerint az egy évvel korábbihoz képest 6,1 százalékos acélipari szűküléssel szemben a német termelés közel 12 százalékkal csökkent.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!