Fotó: Shutterstock / PuzzlePix
Talán a küzdősportokról szóló kung-fu és karate-filmekkel kezdődött, majd az anime és manga rajzfilmekkel folytatódott a távol-keleti kultúra nyugati térhódítása. Úgy tűnt, sokáig Japán tud maradandó lenyomatot hagyni Hollywoodon, ám az elmúlt években Dél-Korea sajátos világába kaptunk betekintést. Olyan betekintést, ami rabul ejtette a millenniumi és Z generációt.
A koreai alkotások az eddigi legnagyobb sikert (ha most mélyebben nem taglaljuk a koreai popzene-őrületet a nyugati fiatalok körében) a márciusi Oscar-díj-átadón érték el, ahol az igencsak sötét világképű Parazita 4 nívós díjat, köztük a legjobb filmnek és legjobb rendezőnek járót is bezsebelte. Most pedig a Netflix tolmácsolásában megjelent egy sorozat, ami pár hét alatt csúcsokat döntött.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2021.10.22. (XXV/42)
