Az elmúlt két évben a magyar vállalkozói szektor egyik legfontosabb és létszámra legnagyobb szegmensét igen erősen próbára tették a körülmények. A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek, amelyeknek árbevétele nem haladja meg éves szinten az 50 millió eurót, azaz a kis- és középvállalkozások, amelyek a magyar gazdaságban a versenyszférában alkalmazott munkavállalók 70 százalékát foglalkoztatják, a 2008-as gazdasági válság után újra a puszta létért voltak kénytelenek küzdeni.
A szektor életfontosságú a magyar gazdaság számára, ugyanis a KSH 2018-as adatai alapján 750 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás működik, amelyek közül 710 ezerben 10 főnél kevesebb foglalkoztatott van. Kisvállalkozásból 35 ezer, középvállalkozásból pedig mintegy 5 ezer működött ebben az időszakban az országban, és ezek együtt a hazai össztermelés 44 százalékát és az országban végzett összes beruházás 31 százalékát tették ki. A gazdasági elemzők szerint ugyan a vállalkozások termelékenysége nem fejlődött kiemelkedő ütemben, ennek ellenére ezek a cégek a nemzetgazdaság kulcsfontosságú szereplői.
Ezt a kialakult rendszert rendítette meg alapjaiban a koronavírus-járvány miatti korlátozáscsomag, amely néhány kivételtől eltekintve minden vállalkozást válaszút elé állított. Azok a cégek, amelyekben nem volt felhalmozott tartalék, illetve az értékesített termékeinek az összetétele nem tette lehetővé a gyors profilváltást, rövidesen kénytelenek voltak lehúzni a rolót. Azok a cégek viszont, ahol megvolt az alkalmazkodási képesség az új piaci igényekhez, a kormányzati segítséggel megtámogatva, túlélték a válságot.
2022.03.25. (XXVI/12)
