A nagy mozicsatornák olyanok, mint a Fővám téri Vásárcsarnok. Színes a kínálat és fogyasztásra ingerlő. És már nem csak az amerikai stílusú film arat, ki lehet tenni a placcra például koreait és magyart (Squid Game, Aranyélet), ezek is szépen hoznak a konyhára.
A Fauda (káosz, zűrzavar) egy színésznek állt exügynök, Lior Raz (a filmbeli Doron) ötletéből indult, s egy civil ruhás izraeli elit alakulat működését mutatja be palesztin területeken. És időnként Izraelben, hiszen a terrorelhárító rajtaütések „átfolynak” a határokon, s egyáltalán: minden mindennel összefügg ezen a veszélyes és fontos tájékon.
Az első évadban látóterünkbe a ciszjordániai Hamasz kerül, a másodikban az ide befurakodó ISIS szándékaira is rálátunk. A harmadikban pedig a szinte hermetikusan elzárt (és igen nyomasztó) Gázai övezetet ismerjük meg a sorozat segítségével. Persze mindhárom történetben Izrael (és úgy általában a „cionisták”) a főellenség, úgymond minden rossznak ősforrása. De hogy az egyes palesztinok az alapellenszenvből meddig mennek tovább, az nagyon is eltérő. A film ezért okosan nem bélyegzi meg a népcsoportot, inkább az egyes sorsokat külön vizsgálja. Nincs tehát nemzeti skatulya, sem etnikai kaptafa…
„Ne pénzért imádkozz, hanem a világért” – így írt médiatörténelmet Pat Robertson
Az amerikai tévés személyiség műsora 60 éve fut »
„Kell egy biztonságos hely, ahol megélhetjük a fájdalmat”
Mélységek és magasságok: beszélgetés Sterczer Hildával, Erőss Zsolt özvegyével »
A pünkösdi tűz fogadtatása a XX. századi Európában
A keresztényüldözések története (31. rész) »
„Ne pénzért imádkozz, hanem a világért” – így írt médiatörténelmet Pat Robertson
Az amerikai tévés személyiség műsora 60 éve fut »
„Kell egy biztonságos hely, ahol megélhetjük a fájdalmat”
Mélységek és magasságok: beszélgetés Sterczer Hildával, Erőss Zsolt özvegyével »
A pünkösdi tűz fogadtatása a XX. századi Európában
A keresztényüldözések története (31. rész) »
2022.07.29. (XXVI/30)
