Az év elejét jellemző túláradó optimizmus tavaszra eltűnt a nemzetközi részvénypiacokról, s ez nyomot hagyott a BUX index teljesítményén is. Míg május végén–június elején a BUX stabilan 9 ezer pont felett tartózkodott, addig július első felére 8 ezer pont közelébe süllyedt a részvények átlagos mozgását reprezentáló mutató. Nem kizárt azonban, hogy az év végére a BUX újra eléri vagy meg is haladja a 10 ezer pontot.

A magunk mögött hagyott, immár közel egy év nem telt eseménytelenül: míg az év eleji bizonytalankodás bátorkodó optimizmusba fordult a tavasz eljövetelével, és a magyar tőzsdén történelmi csúcsokat döntögettek a részvényárfolyamok, addig a választásokat követő kisebb visszaesés után a nyár már egyértelműen a bessz piac jegyében telt el. Egészen szeptember végéig a befektetőknek a részvényárak töretlennek tűnő zuhanásával kellett szembesülniük, a tőzsdei árfolyamok kétéves mélypontra kerültek. Kérdés, hogy az előttünk álló év mit hoz a tőzsdei szereplőknek. Biztosat senki sem tud, de jó indulási alapot adhat az, hogy a régió országai közül Magyarország igen jó, ha nem a legjobb kilátásokkal rendelkezik.

Míg a múlt hét közepéig töretlen volt a részvényárfolyamok emelkedése, addig csütörtökre megtört a lendület, és három kereskedelmi nap leforgása alatt mintegy 500 pontot (közel 10 százalékot) esett a piaci portfóliót képviselő BUX index. Így a csütörtöktől csütörtökig tartó egy hét leforgása alatt 376 pontot veszítvén értékéből, 5578 ponton zárt a tőzsde hivatalos indexe.

A Budapesti Értéktőzsdét továbbra is a nemzetközi piacokon végbemenő fejlemények határozzák meg, így az azokat jellemző alapvető optimizmus a magyar piacon befektetőket is magával ragadja. A BUX index a csütörtöktől csütörtökig tartó időszakban 355 pontot (7,5 százalékot) emelkedett, a zárásban 5060 ponton állt. A befektetői bizalom visszatérését nem pusztán a tőzsdei árfolyamok emelkedése, hanem a bankközi piacon a forint erősödése is jelzi.

A Budapesti Értéktőzsdén a hátunk mögött hagyott mintegy két hétben rendületlenül emelkedtek az árfolyamok, a BUX index a szerdai zárásban 4705,38 ponton állt, 353 ponttal a múlt szerdai záróérték felett, azonban a szerdai napközbeni csúcsot figyelembe véve 12 százalékos erősödés volt a héten. Az alapvetően emelkedő tendencia szerdán tört csak meg, amikor a nap eleji emelkedést követően a profit-realizálások következtében 2,5 százalékot esett az index. A világpiacok optimizmusát követve a hazai piacot is a vevők túlsúlya jellemezte, bár a tendenciát egyelőre nem tartjuk állandósulónak. A Richter egyébként a legnagyobb árfolyam-emelkedést elkönyvelők toplistájára került, az utóbbi hét leforgása alatt 20 százalékot emelkedett a jegyzése, a szeptember 21-i mélypontja óta viszont több mint 100 százalékos növekedést produkált. A zárásban a gyógyszeripari papírokat 8000 Ft-on adták-vették. A legkedveltebb részvények továbbra is a legnagyobb kapitalizációjú részvények, a MOL és a MATÁV. A MATÁV részvények árfolyam-emelkedése töretlen, ismét 1000 Ft felett kötik az üzleteket a távközlési papírra. A MOL a gázszolgáltatási vonalon terjeszkedik, ezúttal a TIGÁZ körzetébe tartozó önkormányza- tokkal próbál üzemeltetési szerződést kötni. A gépipari cégek is követték az általános tendenciákat, amelyek a napvilágra került legfrissebb vállalati hírek kapcsán egyáltalán nem meglepőek. A Rába ugyanis eséllyel pályázik a magyar honvédség járm?parkjának felújítására kiírt tenderen. Az 1999-től 2010-ig tervezett program során 150-250 milliárd forint értékben vásárol járműveket a hadsereg. A terveknek megfelelően 50 százalékos magyar beszállítói arány valószínűsíthető. A Mezőgép pedig egy öt évre szóló 30 MUSD érték? szerződést kapott, amelynek ugyan egyelőre még nem ismertek a beruházási költségei, de mindenképp biztató. A nemzetközi hangulat várhatóan továbbra is meghatározó marad a magyar tendenciák alakulásának vonatkozásában, azonban a túlzottan bizakodó befektetőknek sem szabad elfelejteniük, hogy számos, már napvilágra került hírre – mint például Japán kereskedelmi többletének 46 százalékos növekedésére, az amerikai külkereskedelmi mérleg rekordnagyságú hiányára, az ipari termelés visszaesésére, a Paloma Partners Management csődjéről szóló híresztelésekre – még nem reagáltak a piacok.

A magyar részvénypiacot továbbra is főként a nemzetközi hírek alakítják. Az újabb és újabb fejleményeknek köszönhetően hektikusan fel-le ingadozó mutató állásában alapvetően továbbra is a lefelé irányuló tendencia a meghatározó. A BUX a csütörtöktől csütörtökig tartó egy hét alatt 244 pontot – azaz 6 százalékot – veszített az értékéből, a zárásban 3857 ponton állt. A részvények átlagát reprezentáló BUX index január eleje óta több mint 50 százalékot esett, a magyar részvénypiacon befektetők így átlagosan nagyobb veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni, mint a régió más tőzsdéin vásárlók: a CESI index 30 százalékot esett, a varsói tőzsdén 33 százalékkal, a prágain pedig 36 százalékkal lettek szegényebbek a piaci portfóliót vásárlók. A közeljövőben sem számítunk alapvető változásra, a hazai befektetők óvatos vásárlásait a külföldi befektetők kivárása ellensúlyozza, az egyre idegesebbnek tűnő nemzetközi piacok láttán további passzivitásra számíthatunk. A múlt héten még az amerikai kamatcsökkentéssel kapcsolatos várakozások voltak a meghatározóak – másfél héttel ezelőtt sor is került a kamatok negyed százalékos mérséklésére. A döntés meghozatalát követően azonban világszerte korrekciónak lehettünk tanúi, ugyanis a várakozások már korábban beépültek az árfolyamokba. A német jegybank múlt csütörtöki ülése ugyanakkor elkeseredést váltott ki – a DAX index 13 százalékot esett egy hét leforgása alatt –, miután a Bundesbank nem enyhített a monetáris politikán. Várható volt a kamatcsökkentés elmaradása, ugyanis a német kamatszintek a legalacsonyabbak az unióban, így az euro bevezetéséhez szükséges egységes kamatszint kialakítására való törekvés ellen szólt volna, ha a szigorítás enyhül. A spanyol jegybank kedden, az angol pedig csütörtökön tette meg a globális válság megszüntetését célzó lépéseit. Az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő FED november közepén tartja soron következő ülését, melyen sokan a monetáris politika további enyhítésére számítanak, ugyanis az amerikai gazdaság eddigi túlfűtöttségére utaló jelek megszűnésével előtérbe kerültek a túlzott mérték? lassulással kapcsolatos félelmek. Bár a legutóbb közzétett gazdasági mutatószámok önmagukban még nem tették volna szükségessé a kamatok csökkentését – hiszen a legfrissebb gazdasági statisztikák szerint a második negyedévben az amerikai GDP 1,8 százalékkal bővült –, azonban a Long Term Capital Management csődközelbe kerülése nagyfokú bizonytalanságot keltett a befektetőkben. A legjelentősebb fedezeti alapok között számon tartott LTCM 3,5 milliárd dollárt felemésztő mentőakciójában ugyanis még a FED is részt vett, jelezvén a helyzet súlyosságát. A kockázatos befektetésekre szakosodott alap korábban 4,8 milliárd dollárnyi eszközértéke 500 millió dollárra apadt az oroszországi és távol-keleti piacokon elszenvedett veszteségek miatt. A befektetőkben jogosan merül fel az a kérdés, hogy vajon hány ilyen, a tranzakciókat kölcsönpénzekből finanszírozó alap működik, és mekkora befektetéseik vesztek oda. A csődhullám elindulásának komoly következményei lehetnek. A világpiacon tovább borzolta a kedélyeket az IMF legfrissebb jelentése, melyben a növekedésre vonatkozó előrejelzéseit lefelé módosította. Ennek értelmében a világpiac egészére vonatkozóan 1998-ra az eredetileg várt 3,1 százalékkal szemben 2 százakos bővülést, a közép-kelet európai régióban pedig 3,4 százalékos bővülést prognosztizál. A jelentés ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarországon a GDP-növekedés az idén elérheti az 5,2 százalékot is, amely a hazai felméréseknél is kedvezőbb színben festi le a magyar gazdaság kilátásait. Mindenesetre jelzésértékű, hogy a Magyarországgal kapcsolatos kedvező hírre nem kezdtek vásárlásokba a külföldiek. Érthető módon a hangulatot a kedvezőtlen nemzetközi hírek befolyásolják nagyobb mértékben. Oroszországban és Latin-Amerikában a várva várt segítség késlekedése hagy mély nyomot a kilátásokon és az árfolyamokon. Japánban ugyanakkor a bankkonszolidáció mint megoldás előtérbe kerülése kelt némi lelkesedést a recesszió súlyosbodása miatt igencsak elkeseredett befektetőkben. A nemzetközi klíma tehát egyáltalán nem kedvező, a hosszú távon gondolkodó befektetők távolmaradása további korrekciót és a konszolidációs fázis elérkezéséig nagy volatilitást eredményez.

A részvénypiacra a hét végéhez közeledvén visszatért az optimizmus, bár a fundamentumokat vizsgálva nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a kialakuló mini-hossz rövid élet? lesz. A kedvező nemzetközi fejlemények láttán a vásárlók megjelentek a piacokon, azonban a jobbára csak rövid távú spekulációk eladásai nagyméret? zuhanáshoz vezethetnek. A hektikusan mozgó részvénypiacok értelemszerűen nagy lehetőségeket rejtenek magukban – már ha valaki kellő érzékkel rendelkezik a hullámok aljának és tetejének megállapításához. A BUX a csütörtöki zárásban 4605 ponton állt szemben az egy héttel ezelőtti 4224 ponttal. A hét legelején az emelkedést a Clinton-vallomás nyilvánosságra hozatala jelentette, a befektetők pozitívan fogadták, hogy az elnök higgadtnak bizonyult a tárgyaláson. Az elnök népszerűségi mutatói nem csökkentek, a lemondás esélyét egyre kisebbre teszik. Ugyancsak pozitív hírnek bizonyult Japánban a kormánypárt és az ellenzék elvi megállapodása a bankrendszer szanálásának módjáról. Ennek értelmében a fizetésképtelen bankokat államosítják, majd kétes kinnlevőségeiket egy vagyonkezelőhöz helyezik át és a működőképes részeket értékesítik. A hét közepén az amerikai kamatcsökkentési várakozások adták a legnagyobb lökést a piacoknak, ugyanis Alan Greenspan szerdai kongreszszusi meghallgatásán a kamatok csökkentése, mint lehetséges monetáris eszköz bevetésétől nem zárkózott el. A FED a jövő kedden tartja soron következő ülését, addig a piacok minden bizonnyal kivárnak. Oroszországban a tőzsde mélyrepülése megállíthatatlannak tűnik, bár a részvényárak csökkenése rendkívül alacsony forgalom mellett megy végbe. A külföldiek még meglévő bizalmát tovább csökkenti a rubel-kereskedelem időszakos felfüggesztése, valamint az, hogy a jegybank bankópréssel próbálja menteni a helyzetet. Ennek hatására a külföldi tőke tovább menekül az országból, a rubel további elértéktelenedésére lehet számítani. Az érdeklődés középpontjában a kormány válságprogramja áll, két héten belül várható, hogy az új gazdaságpolitikát nyilvánosságra hozzák. A magyar részvénypiacon a nagyrészt külföldi befektetők vásárlásai csütörtökön folyamatos felfüggesztésekhez vezettek, véleményünk szerint azonban kissé korai a túlzott optimizmus. Természetesen a részvények többsége ezen árszinteken is meglehetősen alulértékeltnek bizonyul, azonban a nemzetközi klíma változása hozhat még akár kellemetlen meglepetéseket is.

Ismét mozgalmas hetet hagytunk a hátunk mögött, a magyar tőzsde még a szokásosnál is érzékenyebben reagált a nemzetközi fejleményekre. A Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe a kisebb emelkedésekkel tarkított, de alapvetően jellemző csökkenés után a csütörtöki záráskor 4224 ponton állt, mintegy 600 ponttal az egy héttel ezelőtti értéke alatt. Ezzel a részvények átlagos mozgását tükröző index egyetlen hét leforgása alatt 12 százalékot veszített értékéből, a történelmi maximumtól való elmaradása immár több, mint 50 százalék.

A hátunk mögött hagyott két hét a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) életében a legizgalmasabbak közül való volt – már amennyire izgalmasnak nevezhető a befektetők között eluralkodó pánikhangulat. A BÉT hivatalos indexe a csütörtöki zárásban 5467,69 ponton zárt, amely a hét eleje óta 1722 pontos értékvesztésnek felel meg. A történelmi maximumtól (április 23-án 9016 pont) pedig már 40 százalékos az elmaradás. A forgalom az átlagosnál némiképp élénkebb volt, a befektetők tömeges eladási megbízásai kivétel nélkül minden részvény árfolyamán nyomot hagytak. A legnagyobb kapitalizációjú, likvid, biztos fundamentumokkal rendelkező cégek is áldozatul estek az általános piaci hangulat következtében kialakuló eladási nyomásnak, jelezvén, hogy a meghatározó befektetők valóban elkezdték kivonni pénzüket az országból. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hét elején figyelmeztetett hogy amenynyiben szükségét látja, be fog avatkozni a nemzeti fizetőeszköz védelmében. Szerdán, miután Oroszországban felfüggesztették a dollár kereskedelmét az MNB kétszer is interveniált annak ellenére, hogy a forint 4,5 százalékos intervenciós sáv közepétől mindössze 1,5 százalékkal távolodott el. Ehhez hasonló lépésre 1995 óta nem volt példa. A jegybank hivatalos közleménye szerint a lépés a bizalom erősítésére szolgált csupán, amelyre igencsak szükség van – a kelet-európai valuták jelentős mérték? gyengülése mögött a befektetési alapoknak a fejlődő piacoktól való elfordulása áll. Itt érdemes megjegyezni, hogy a magyar piac a régión belüli összehasonlításban is kiemelt helyen áll a külföldi tőke arányát illetően – a külföldi intézményi befektetők részaránya 70 százalék körüli – és amennyiben a meghatározó szereplők túlzott kockázatot látnak a piacban, akkor kivonulnak onnan. Megfigyelhető, hogy a külföldiek egy-egy válsághullám kialakulásakor nem fordítanak túlzott figyelmet a makrogazdasági jelzőszámok egyre kedvezőbb alakulásának, sem a vállalati eredményeknek, hanem a régió súlyát egységesen lecsökkentik a portfoliójukban. Az elmúlt héten a pánikhangulat kialakulásában egyértelműen Oroszország játszotta a főszerepet, ahol a rubel effektív leértékelésével egyidőben 90 napos fizetési moratóriumot rendeltek el, majd ezt követte a kormány menesztése. A pénz és tőkepiacokra ezután a legnagyobb csapást az adósságrendezés részleteinek ismertetése mérte, amely szerint az 1999. december 31-ig lejáró rubelköveteléseket átváltják hoszszú lejáratú (3-4-5 éves) rubelkötvényekre. Az átrendezés mintegy 38 Mrd dollár adósságot érint. A külföldiek negatív reakciója teljes mértékben érthető, ugyanis ezzel a lépéssel gyakorlatilag kényszerítve lettek arra, hogy Oroszországban tartsák a pénzüket továbbra is, ahol a növekvő infláció és a rubel további leértékelődése kedvezőtlen feltételeket teremt. A külföldiek számára azonban maradt választási lehetőség: a csere során olyan 8 éves lejáratú dollárkötvényhez is hozzájuthatnak, amely 5 százalékot fizet – azonban a követelésállományuk mindössze 20 százalékára vonatkozhatnak ilyen feltételek. Az orosz válság tehát még messze nem megoldott, az elkövetkező időszakban kellemetlen meglepetéseket is tartogathat. És ekkor még nem beszéltünk az elhúzódó ázsiai válságról, valamint a Dél-Amerikában eluralkodó valuta-válságról sem. Ugyanakkor a pánik megszűnésével a racionálisabban gondolkodó befektetők lépései által az árfolyamok normalizálódására lehet számítani.