„Fordulat állt be az amerikai külpolitikában az elmúlt években, és ez aggodalommal tölt el" - mondta lapunknak Pat Robertson televíziós műsorvezető, az amerikai CBN csatorna alapítója. A médiában a „keresztény jobboldal" egyik vezetőjeként számon tartott Robertson, aki republikánus színekben 1988-ban versenybe szállt az elnökjelöltségért is, úgy véli, hogy „az arab tavasz" eseményei a Muzulmán Testvériség által képviselt radikális irányba befolyásolják a Közel-Keletet. Izraelnek olyanokkal kellene megegyeznie, akik az elpusztítására törekednek - véli Pat Robertson.

Ritkán látott kommunikációs csata zajlott  Barack Obama és Benjamin Netanjahu között. Hat nap alatt négy beszédet tartottak, és személyesen is találkoztak, majd ezt követően a kamerák előtt vitatkoztak egymással. Az amerikai elnök első beszédét felháborodás és kritika fogadta Izraelben, és ez rányomta a bélyegét a Fehér Házban folytatott csúcstalálkozóra. Ezt követően Obama és Netanjahu külön-külön beszédet tartottak a legnagyobb amerikai Izrael-párti szervezet közgyűlésén. A két vezető itt igyekezett pontosítani álláspontját, ám Obama magyarázkodását a Heteknek nyilatkozó izraeli kormányzati kommunikációs vezető „csokoládéba csomagolt arzéntablettának" minősítette. A sorozatot Benjamin Netanjahu 45 perces, nagy ovációval fogadott beszéde zárta az amerikai Kongresszus két házának együttes ülésén. A tervek és ellentervek a Közel-Keleten és szerte a világon széles körű visszhangot váltottak ki, és közel egy héten át uralták a globális médiát is.

A szexfüggő embereknél az életmódjuk és titkos szenvedélyeik minden döntésükre hatással vannak – állítja a Heteknek adott interjúban  Dr. Robert Weiss Los Angeles-i szexuálterapeuta, cáfolva azt az Európában elfogadott nézetet, hogy a szexuális viselkedés és a szakmai teljesítmény két külön világ. A világhírű pszichiáter intézetében számos híresség megfordult, Dr. Weiss többek között Tiger Woodsnak is adott tanácsot a szexfüggőségből való gyógyulásra.

„Ennek a holokauszt-bűnösnek túl sokáig sikerült megszöknie a büntetés elől, ezért reméljük, végre megtörténik a teljes igazságszolgáltatás az ügyben” - írta a Simon Wiesenthal Központ még 2002-ben egy közleményében. Akkor nem sikerült a bíróságnak elítélnie Ivan Demjanjuk náci háborús bűnöst, aki közel 30 ezer zsidó megölésében működött közre, ám az elmúlt 30 évben mindig megúszta az igazságszolgáltatást. Idén május 12-én Németországban első fokon 5 év börtönre ítélték, azonban az ítélet után mégis szabadon távozhatott a bíróságról.

Sajátos időzítéssel jelentette be a 63 éves extestépítő, színész és politikus Arnold Schwarzenegger, hogy tíz évig titkolta a családja elől, hogy a háztartási alkalmazottjától született egy gyereke. A volt kaliforniai kormányzó megvárta, amíg lejár a politikai megbízatása, és csak utána közölte a hírt feleségével. A Kennedy családból származó Maria Shrivert azonban férje hűtlensége és hazudozása olyan mélyen megrázta, hogy huszonöt éves házasság után úgy döntött, külön költözik.

Letartóztatták és egy hírhedt börtönben őrzik Dominique Strauss-Kahnt, az IMF vezérigazgatóját azt követően, hogy egy szállodai szobalány nemi erőszakkal vádolta meg. Ha a vele szemben felhozott vádak bebizonyosodnak, akár 74 évet is kaphat az amerikai törvények szerint. Az ügy kihatással van az európai válságkezelésre is, Strauss-Kahn ugyanis köztudottan az euró híve, és az IMF élén jelentős szerepe volt a Portugália és Görögország pénzügyi stabilizációjára kidolgozott tervben.

Újabb súlyos támadás érte az egyiptomi kopt keresztényeket: Kairóban két templomukat felgyújtották, 12 hívőt megöltek, több százan pedig megsebe­sültek. Az Egyiptom 80 milliós lakossá-gának 10 százalékát kitevő koptok nem-zetközi segítséget kérnek közösségük számára, de kérdés, hogy az „arab tavasz” romantikus mítoszába nehezen beilleszthető muzulmán agresszióval szemben fog-e bárki is segíteni nekik?

Általános sztrájk és tüntetések bénították meg Görögországot szerdán. A munkavállalók a szocialista kormány újabb megszorításai ellen tiltakoztak, miközben elterjedt a hír: Athénnak a tavalyi 110 milliárd eurós nemzet­közi hitelcsomag után újabb 60 milliárdos mentőövre lesz szüksége. Szó van még arról is, hogy Görögország kiléphet az euró­övezetből, illetve adósságainak átütemezésére kényszerülhet.

„Menekültcunamitól” tartanak Brüsszelben: ha túl sok bevándorló kopogtatna az unió ajtaján, az Európai Bizottság (EB) átmenetileg még a schengeni övezeten belül is visszaállítaná a határ-ellenőrzéseket. A feszült helyzetet új jobboldali mozgalmak és pártok is meglovagolják, legutóbb Dániában.

Három nappal Oszama bin Laden likvidálása után megbékélési megállapodást kötött a két legnagyobb palesztin mozgalom, a Fatah és a Nyugaton terrorszervezetként nyilvántartott Hamasz, ami nem hajlandó lemondani Izrael elpusztításáról, nem ítéli el a terrorizmust, és nem fogadja el a korábbi békemegállapodásokat. Ezzel szemben ragaszkodik a palesztin menekültek visszatéréséhez Izrael területére, és követeli a terroristáknak tartott izraeli telepesek megbüntetését.

Iszlámábádnak meg kell vizsgálnia, hogyan élhetett Oszama bin Laden hat éven át kőhajításnyira a fővárostól és egy fontos katonai akadémia szomszédságában - nyilatkozta Tom Donilon amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az NBC televíziónak. Qasim Raza Muttaqi budapesti pakisztáni nagykövet azonban az ATV-nek adott exkluzív nyilatkozatában azt állította, hogy Pakisztán adta a kulcsinformációt az amerikai titkosszolgálatnak, amely korábban az egyedülálló technikai eszközeivel sem tudta tíz éven át megtalálni a terrorista vezért. Bár világszerte Abbottábádot már „Oszama városként" emlegetik, a nagykövet szerint nem engedik, hogy zarándokhellyé váljon bin Laden egykori háza.

Célzott likvidálások hétvégéje volt, felemás eredménnyel. Pénteken a NATO vadászgépei Tripoliban Kadhafi rezidenciájánál nem találták el a fő célpontot, az amerikai hadsereg különleges kommandója azonban Pakisztánban nem hibázott. Hétfő hajnalban a világ meglepő hírre ébredt: kilenc és fél év után váratlanul likvidálták a terrorizmus jelképének számító Oszama bin Ladent. Az Egyesült Államokban helyi idő szerint már este tíz óra körül közzétette a gyorshírt a CNN. Az al-Kaida-vezér likvidálására spontán ünneplés kezdődött a New York-i Times Square-en és a Fehér Háznál. Philadephiában még egy baseball-rangadó is félbeszakadt, és a nézők önfeledten éltették Amerikát. Hivatalosan Obama elnök jelentette be nem sokkal éjfél előtt: „Igazságot szolgáltattunk!” A megkönnyebbülést és eufóriát azonban néhány nap távlatából egyre több kérdés árnyékolja be.

Politikai, gazdasági és vallási vonatkozásai miatt is kiemelt figyelemmel kísérték világszerte az áprilisi választásokat Nigériában. A közép-afrikai ország a kontinens legnagyobb és a világ hatodik legnagyobb olajkitermelője. Gazdasága a szélsőségesek szabotázsakciói ellenére évente 6-7 százalékkal növekszik. Az ország etnikai-vallási szempontból mélyen megosztott: a muzulmán lakosságú északi tartományok és a keresztény, gazdagabb déli régió közötti feszültségek és az iszlám terrorizmus újra és újra polgárháború szélére sodorta Nigériát. A közeli Elefántcsontparton a választások után az elmúlt hónapban véres háború tört ki, ennek rémét azonban úgy tűnik, hogy sikerült elkerülni Nigériában.

Többhetes patthelyzet után fordulatra utaló jelek láthatók több arab országban. Líbiában a NATO első alkalommal vette közvetlenül célba Kadhafit, aki azonban sértetlenül megúszta a bombázást. Szíriában Asszad elnök tankokkal ostromol több várost, ahol hetek óta tüntetnek ellene. A szíriai tiltakozók azonban már fegyverhez jutottak, így a térség újabb országában törhet ki nyílt polgárháború. Jemenben viszont a kormányellenes tüntetők elérték, hogy Szaleh elnök bejelentette: lemond és külföldre távozik. Egyiptom meggyengülésével úgy tűnik, hogy Washington egyre inkább Törökországtól és Irántól várja az indulatok féken tartását.

Rosszul alakult az idei esztendő a diktátorok számára: a tunéziai elnök még elmenekülhetett Szaúd-Arábiába, Hoszni Mubarak azonban már nem, sőt az egyiptomi exelnököt halálra is ítélhetik. Líbiában több mint egy hónapja dúl a harc a NATO által támogatott felkelők és Kadhafi erői között. Az amerikai külügyminisztérium állítólag olyan afrikai országot keres, ahová a líbiai vezető száműzetésbe vonulhat, anélkül, hogy kiadnák a hágai Nemzetközi Törvényszéknek.

Jelentéktelen kispártból a parlament harmadik legjelentsebb szerepljévé vált a hétvégi választásokkal az Igazi Finnek pártja. A nem titkoltan bevándorlásellenes és EU-szkeptikus elveket valló párt a szavazatok 19 százalékát szerezte meg, ami történelmi jelentségŐ a finn politikában. Nem utolsósorban pedig a jobboldali populisták hatalomra kerülése újabb ütést mér az amúgy is pengeélen táncoló európai közösségre. Európai lapok szerint az Igazi Finnek sikere a legújabb bizonyítéka annak, hogy az idegenellenes csoportok az egész kontinensen megersödnek.

A zárt láncú televíziós képek azt mutatták, ahogy rémült tanulók menekülnek az iskolai folyosón, majd egy gondosan öltözött férfi újratölti revolverét, és tüzel. Brazília, úgy tűnik, importálta azt a problémát, amire eddig csak a nyugati világban volt példa.

Az elmúlt hónapokban kibontakozott elefántcsontparti konfliktust a líbiai beavatkozás mellett sokan egy új korszak másik főpróbájának tartják. A választási vitát ugyanis nemzetközi, elsősorban ENSZ-beavatkozás döntötte el, felülírva ezzel az elefáncsontparti alkotmányt. A külső beavatkozás lehetősége másutt is egyre népszerűbb: a hétvégén az Arab Liga szólította fel a világszervezetet, hogy léptessen életbe repülési tilalmat a Gázai övezet felett – igaz, a tilalom a palesz­tin terrorrakéták indí­tására nem vonatkozna.

Napokkal Vilmos herceg és Kate Middleton április 29-ei esküvője előtt lázban ég az angol média. A boltokat elárasztották az ifjú pár képével díszített szuvenírek, a sajtó pedig mindennap újabb részletet hoz nyilvánosságra a készülődésről. David Cameron miniszterelnök felhívta az önkormányzatok figyelmét, hogy bürokratikus akadályokkal ne szegjék kedvét az utcabálozni kívánó lakosságnak.