Egy hónap sem telt a romániai rendszerváltás óta, amikor az erdélyi magyar vezetők nekiláttak a jogfosztott állapotok felszámolásának.
A magyar nyelvű oktatást minden szintre ki szerették volna terjeszteni, a korábbi magyar tanintézményeket újra szerették volna szervezni. Ezzel egy időben a fizetett szabadságra küldött Securitate marosvásárhelyi tagjai a Vatra Românească kulturális egyesület álcája alatt elkezdték uszítani a román közvéleményt a magyar törekvések ellen. Azzal riogattak, hogy a magyarok el akarják szakítani Erdélyt. Céljuk eléréséhez a korábbi pártsajtót és a hírügynökségeket is felhasználták. Március 19. és 21. között tettlegességig fajult a konfliktus: a Vatra leitatott Maros-völgyi román parasztokat szállított Marosvásárhelyre, azzal hergelve őket, hogy a magyarok ölik a gyermekeiket. A felbőszült tömeg Bolyait és Petőfit is meg akarta lincselni, nem tudván, kik ők, végül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) székházát vették ostrom alá: Sütő András írót úgy megverték, hogy egyik szemére megvakult. Mindezt a rendőrség tétlenül nézte végig.
A zavargások három magyar és két román áldozatot, valamint 278 sérültet eredményeztek.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.04.03. (XXIV/14)
