Megroppanhat-e a zsidó állam amerikai hátországa?

Törésvonalak az amerikai kormányzatban, antiszemita, Izrael-ellenes kirohanások a woke jobboldal megmondóemberei részéről, hektikus megnyilvánulások az amerikai elnök részéről, fogalmatlanság az Izrael-barát politikusok oldalán. Úgy tűnik, a zsidó állam amerikai támogatása egyre ingatagabb lábakon áll, mely erőteljes kérdéseket vet fel azzal kapcsolatosan, hogy Izrael meddig támaszkodhat még történelmi barátjának segítségére egzisztenciális harcában az eltörlésére felesküdött erők ellen. Bár úgy tűnik a jelen esetben, még ha nem is simán, de amerikai segítséggel sikerült visszavetni Irán atomprogramját a „12 napos háború” névre keresztelt konfliktusban (azzal kapcsolatosan még megoszlanak a vélemények, hogy hónapokkal vagy évekkel). Ugyanakkor a folyamat során Donald Trump és a kormányához kötődő számos szereplő részéről olyan kijelentések hangoztak el, melyek az Izrael-ellenesség megerősödését és a MAGA-táboron belüli törésvonal mélyülését jelzik.

A globális szerepvállalás és a stratégiai visszafogottság közötti ideológiai feszültség az USA külpolitikájában annak kezdete óta jelen van. Egyrészt Woodrow Wilson (1913–21) amerikai elnök eszméi az erkölcsi vezetést, a nemzetközi felelősségvállalást és a liberális világrend védelmét hirdették. Másrészt a mélyen gyökerező – George Washington búcsúbeszédéig visszanyúló – izolacionista hagyomány a nemzeti szuverenitást és a be nem avatkozást hangsúlyozta.

Jobboldali woke

Woke jobboldalként emlegetik azokat a jobboldali politikusokat, influenszereket és médiát, mely a szélsőbaloldal ideológiáit teszi magáévá bizonyos kérdésekben, és ezek mellett foglal állást a nyilvánosság előtt is. De hogyan is lehet ez? Nos, a jelenséget többen az úgynevezett „patkóelmélettel” magyarázzák, mely szerint a politikai spektrum nem annyira egyenes vonal, mint inkább patkó: melyben a jobboldali és a baloldali szélsőségek találkoznak. Minél szélsőségesebbé válik a jobboldal, annál inkább beleilleszkedik a baloldal filozófiájába.