Joe Biden és Kamala Harris még 2019 őszén, az egyik demokrata elnökjelölti vita után.(Fotó: AP / David J. Phillip)
A kétértelmű üzenet csak felerősítette azokat a feltételezéseket, hogy az 55 éves Harrist valójában a 78 éves, és sokak szerint fizikai, valamint mentális képességeinek már nem a csúcsán lévő Joe Biden utódjának szánják. Ha sikerül győzniük, ezzel nem feltétlenül várnának a következő elnökválasztásig, már 2024 előtt lecserélhetik Bident, így Harris hivatalban lévő elnökként indulhatna neki a második ciklusnak.
Az amerikai alkotmány szerint ez akár a beiktatás, vagyis 2021. január 21-e déli 12 óra után egy perccel is megtörténhet. Ha ilyen extrém forgatókönyvvel nem is érdemes számolni, az életszerű, hogy valamikor a ciklus második felében Biden egészségi okokra hivatkozva visszalép.
A mindenkori alelnök a közismert mondás szerint amúgy is „csak egy szívdobbanásnyira van” az elnökségtől, ezért mindig potenciális elnökként kell vele számolni, de most mivel ennek az esélye a szokottnál nagyobb, kiemelten figyelik az amerikai és a nemzetközi elemzők azt, milyen elnök is lenne Kamala Harris.
„Ne pénzért imádkozz, hanem a világért” – így írt médiatörténelmet Pat Robertson
Az amerikai tévés személyiség műsora 60 éve fut »
„Kell egy biztonságos hely, ahol megélhetjük a fájdalmat”
Mélységek és magasságok: beszélgetés Sterczer Hildával, Erőss Zsolt özvegyével »
A pünkösdi tűz fogadtatása a XX. századi Európában
A keresztényüldözések története (31. rész) »
„Ne pénzért imádkozz, hanem a világért” – így írt médiatörténelmet Pat Robertson
Az amerikai tévés személyiség műsora 60 éve fut »
„Kell egy biztonságos hely, ahol megélhetjük a fájdalmat”
Mélységek és magasságok: beszélgetés Sterczer Hildával, Erőss Zsolt özvegyével »
A pünkösdi tűz fogadtatása a XX. századi Európában
A keresztényüldözések története (31. rész) »
2020.08.14. (XXIV/33)
