Holtzer Tivadar SZAK (Szegedi Atlétikai Egyesület) igazolványa(Fotó: Holtzer család)
Amikor a 20. századi zsidóságról beszélünk, hajlamosak vagyunk csupán a soá szörnyűségeire fókuszálni, annak ellenére, hogy a második világháborút megelőzően számos zsidó személyiség és család játszott fontos szerepet a magyar közéletben, a tudományos, gazdasági és kulturális világban. A Holtzer család is hozzájárult Magyarország, azon belül Szeged polgárosodásához, felvirágzásához.
A 19. század második felében felgyorsult a magyarországi zsidók emancipációja. Szeged a neológ zsidóság egyik fellegvára volt olyan rabbikkal, mint Lőw Lipót és Lőw Immánuel, akik a mozgalom élére állva szorgalmazták a zsidóság egyenjogúsítását. Holtzerék is ebben a szellemi és kulturális közegben munkálkodtak, olyan asszimilált családként, akik számára a zsidó hitük és hagyományaik megélése mellett ugyanolyan hangsúlyos – sőt időnként még hangsúlyosabb is – volt a magyar nemzeti identitásuk.
A Szegedi Zsinagógában időszakos kiállításokon keresztül mutatják be az egykori zsidó családokat, akik fontos szerepet játszottak a város életében. Az ötlet még Lednitzky András, a szegedi zsidó hitközség korábbi vezetője elnöksége alatt született meg.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2022.01.21. (XXVI/3)
