Az izraeli és az emírségekbeli delegáció tagjai az abu-dzabi repülőtéren. (Fotó: AP / Nir Elias)
A héten az EL-AL különjáratával Abu-Dzabiba érkezett az első közös hivatalos izraeli–amerikai delegáció. Ezt a történelmi lépést azonban hosszú folyamat előzte meg, amelynek Ön is részese volt. Mi történt eddig a színfalak mögött?
– 2013 környékén felmerült az, hogy hol legyen a központi irodája a megújuló energiával foglalkozó nemzetközi szervezetnek. Két jelentkező volt, Berlin és az Emírségek, közöttük szavazással kellett dönteni. Az Emírségekből titokban megkeresték az izraeli külügyminisztériumot, amelynek akkor én voltam a főigazgatója, hogy támogatnánk-e a jelöltségüket. Beleegyeztünk, de azt kértük, hogy mivel nincs nagykövetségünk Abu-Dzabiban, ezért nyithassunk egy izraeli képviseletet ott. Ezt az irodát én nyitottam meg 2015-ben. Bár ennek nem volt diplomáciai státusa, mégis nagy előrelépést jelentett a kapcsolatok enyhítése felé.
A kis kereskedelmi irodához képest mégis egészen más szint a mostani bejelentés a diplomáciai kapcsolatok teljes körű felvételéről. A Trump-féle béketerv hozta meg az áttörést?
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.09.04. (XXIV/36)
