"Ez az első lehetőség 53 év óta, hogy Izrael kiterjessze a fennhatóságát Júdea és Szamaria területeire, Trump elnök békevíziójának megfelelően. Izrael ezzel hosszú távon biztosíthatja nemzeti és stratégiai érdekeit. Ki tudja, mikor adódik legközelebb ilyen alkalom. Tragédia lenne, ha nem cselekednénk” – nyilatkozta a Heteknek az egyik legismertebb izraeli jobboldali publicista, Caroline Glick.
Hasonlóan vélekedik Eugene Kontorovich, a Chicagói Egyetem nemzetközijog-professzora, a téma egyik legnevesebb izraeli–amerikai szakértője. „Izraelnek ki kell terjesztenie fennhatóságát valamennyi zsidó településre és a Jordán-völgyre (a nyugati part mintegy 30 százalékára)” – mondta Kontorovich lapunk kérdésére.
Benjamin Netanjahu a korábbi választási kampányokban visszatérően megígérte, hogy győzelme esetén kormánya napirendre tűzi a bibliai területek, illetve a Jordán-völgy „annektálását”. (A nemzetközi sajtóban nyugati part vagy Ciszjordánia néven szereplő területekre – izraeli meghatározás szerint: Júdea és Szamaria – az „annektálás”, mint nemzetközi jogi fogalom izraeli értelmezésben nem használható, lásd keretes cikkünkben Eugene Kontorovich értelmezését, amelyet korábban a Heteknek adott interjúban osztott meg – a szerk.)
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.06.26. (XXIV/26)
