A közösségi média gyerekekre gyakorolt káros hatásairól mára számos tanulmány született.
Az a kérdés azonban, hogy a platformok szándékosan építettek-e függőséget okozó termékeket gyerekek számára, és hogy a káros hatásokkal a fejlesztők tisztában voltak-e, még nyitott maradt. Épp ez volt a központi témája az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eljárásnak a Facebook és az Instagram tulajdonosával, a Metával szemben: a kereset szerint a vállalat jogsértően gyűjtött adatokat gyerekekről, a platformjai nem biztonságosak, függőséget okoznak a fiatalkorú felhasználók számára, és nem nyújtanak elegendő védelmet nekik.
A 2023-ban szinte valamennyi állam főügyészének bevonásával folyó per – amely tárgyalása egy hete indult és a beszámolók szerint kifejezetten rosszul alakult a platformnak – hamar megegyezéssel zárult. Ez épp azelőtt történt, hogy az alapító, Mark Zuckerberg tanúskodott volna, így a Meta megúszta azt a nyilvános vallatást, amelyet egy végigvitt per hozott volna. Az egyezség pedig azt is jelenti, hogy a vállalatnak nem kell formálisan elismernie a jogsértést.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »