Forrás: ChatGPT
Ezen a ponton két olyan eljárást mosnak össze, amelyek biológiailag, jogilag és kockázataikban is alapvetően különböznek egymástól: a szelekció és a génszerkesztés. Ahhoz, hogy lássuk, meddig terjed a jelenlegi orvostudomány és hol kezdődik az igencsak kockázatos kísérletezés, elsőként a fogalmakat kell tisztázni.
A hagyományos lombikklinikákon a szakemberek évtizedek óta végeznek genetikai vizsgálatokat, ám ott elsősorban a súlyos, életveszélyes betegségeket (például a cisztás fibrózist) szűrik ki, valamint a kromoszóma-rendellenességeket, amelyek gyakran sikertelen beágyazódáshoz vagy vetéléshez vezetnek.
Egyes amerikai start-up cégek ezzel szemben már az egészséges embriók között állítanak fel rangsort sok ezer apró génvariáció statisztikai pontozásával, azt ígérve, hogy megjósolják a születendő gyermek várható testi vagy intellektuális adottságait. A szelekció során a kutatók egyetlen génhez sem nyúlnak hozzá: pusztán válogatnak a szülőktől származó, már kiosztott genetikai lapok közül.
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »