Gyuláról általában mindenkinek a vár, a fürdő és a kolbász jut eszébe. Ám az Erdély kapujában fekvő „vizek városa” sokkal több ennél, nem véletlenül volt az idei utazási kiállítás díszvendége: ez az a gyönyörű hely, ahol az év bármely időszakában elképesztő élményekkel gazdagodhatunk. Jómagam eddig két alkalommal töltöttem itt pár napot, és meg kell jegyeznem: Gyula azon kevés helyek egyike hazánkban, ahol egyből otthon érzem magam.
De lássuk, miért gondolják sokan mások is, hogy érdemes felkeresni a mintegy 30 ezer fős kisvárost, amely egyébként az ország legmélyebben fekvő települése. Az elmúlt téli időszakban például – a szallas.hu foglalási darabszámait összesítő adatok alapján – Budapest és Eger után Gyula lett a bronzérmes a vendégéjszakák tekintetében.
Látogatásunkat a Százéves cukrászdában kezdtük, amely már duplán száz-, azaz közel kétszáz éves múltra tekint vissza; ezzel hazánk második legrégebbi cukrászdája. Magát az épületet az 1800-as évek elején emelték a városra lesújtó tűzvész után. Ebben hozta létre 1840-ben Salin Gyula cukrászmester a műhelyét, mely ma múzeumként is üzemel.
A cukrászda copf és empire stílusú épülete, eredeti biedermeier berendezése és a díszes falak történelmi hangulatot árasztanak.
A boltozatok közepén feltárt falképek töredékei is bizonyítják, hogy a cukrászda mindig is közösségi hely volt. Nem mindennapi élmény itt egy kávé mellett klasszikus, minőségi süteményeket fogyasztani; a krémes a cukrászda igazi kuriózuma. De a szintén gyulai Cadeau cég kézműves csokoládéi és bonbonjai is kaphatóak.
Gyula jelképe a 15. századi vár, amit „Kelet-Közép-Európa egyetlen épen maradt, síkvidéki, gótikus téglaváraként” szoktak aposztrofálni. Az erődítmény Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt.
Már a Várkertbe érkezve megcsodálhatjuk az ősfákkal övezett csónakázótó melletti vár szépen felújított külső homlokzatát. A zegzugos épületben 24 kiállítóteremben barangolhatunk; mi is „betértünk” a ma is működő kovácsműhelybe, a várbörtönbe, de látogatást tettünk a fegyvertárba és a várurak, úrnők lakosztályaiba is. Megmásztuk a kacskaringós csigalépcsőt, mely egyenesen a tekintélyt parancsoló várfalakra vezet, a kilátóból pedig gyönyörű panoráma nyílik a városra. A vár felújítása az 1960-as évek elején kezdődött. 1964-től működik itt a Várszínház.
Az Almásy volt az első olyan hazai kastély, melyben színjátékot tartottak, 1746-ban. Az itt létrehozott Látogatóközpont európai szintű interaktív, érintőképernyőkkel, hologramokkal, hang- és fényhatásokkal kibővített, izgalmas kiállítást tár elénk, mely nemcsak az egykor itt élt főurak, hanem a személyzet mindennapjainak részleteibe és titkaiba is beavat minket – miközben korhű ruhákba bújva járhatjuk végig a múlt és a jelen egymásba olvadó tereit.
Munkácsy Mihály ezek között a falak között tanult meg festeni: az első ecsetvonásoktól a világhírnévig követi végig életét az időszaki tárlat, melyet 2025. január 5-ig lehet megtekinteni.
Szabadulószobák és izgalmas, gyertyafényes tárlatvezetés is kalandossá teszik a felfedezést. Ezenfelül választ kaphatunk arra is, vajon mennyire különböznek a korabeli illatszerek, illatok a maiaktól. Beleszippanthatunk a korabeli hölgyek kedvenceibe, köztük a „Nemzeti illat” nevű parfümbe, melyet Obonyai János orvosprofesszor kevert ki 1846-ban.
Természetesen a legnagyobb „turistamágnes” az egyedülálló környezetben fekvő Gyulai Várfürdő. Az Almásy-kastély 8,5 hektáros kétszáz éves ősparkjában fürdőzhetünk, mely otthont ad (természetvédelmi területen) a pazar botanikai látványosságoknak is: több mint százféle fának, bokornak, cserjének. Sétáltunk például a Csigakertben is, mely nevét onnan kapta, hogy korábban csigavonalban kanyarodott le a mesterséges dombról a sétány.
Amíg a Várfürdő 21 medencéjében hatezer négyzetméternyi vízfelületben úszkálhatunk, az AquaPalotában öt új medence jelenti a vonzerőt, a gyerekeknek pedig kalózhajó. De van itt sodrófolyosó, hullámmedence, csúszdák, álló- és fekvőmasszázsok sora, víz alatti masszázs, gejzírek, buzgárok, nyakzuhanyok és több vízfüggöny is.
Gyula gyógyvize mozgásszervi megbetegedésekre, idegbántalmakra, gyulladásos nőgyógyászati betegségekre és baleset utáni rehabilitációs kezelésekre alkalmazható kiváló hatással. A létesítmény – a gyógyfürdő, a strandfürdő és az élményfürdő kategóriában egyaránt – joggal büszkélkedhet a már megszerzett ötcsillagos szolgáltatási minősítéssel.
Gyulához számos híres személyiség kötődik: innen származott Albrecht Dürer, és mint említettem Munkácsy Mihály is e városban töltötte ifjúkorát. Természetesen Erkel Ferenc sem maradhatott múzeum nélkül, itt született ugyanis a Himnusz zeneszerzője. A híres művész korának kiváló sakkozója is volt, amit a Gyulán évente megrendezett sakkemlékverseny a nevében őriz.
Gyula szülötte Bay Zoltán és Bródy Imre fizikus, továbbá Kohán György festő is. A Kossuth-díjas művész hagyatékát a városra hagyta; festményeit és grafikáit a Kohán Képtár őrzi.
Gyula 500 éven keresztül Békés megye székhelye volt, ami kedvezett a polgárosodásnak. A Ladics-házban ezt a korabeli polgári életet ismerhettük meg, ahol minden tárgy eredeti (ide előzetes bejelentkezés szükséges). A barokk stílusú ház több érdekes sztorit rejt, például megtudtuk, miért voltak szegények és éheztek több alkalommal is a sokmilliós értékek között élő Ladicsék.
A TájVízHáz is sok élményt nyújtott, de van itt rádiótörténeti kiállítás, Boltmúzeum és egy kisebb kastély a távolabbi városrészben, Gyulaváriban, amely ugyanúgy tárt kapukkal, érdekes kiállítással, valamint helyben készült kézműves sörökkel várt.
Ízletes kóstolóval egybekötött tárlatvezetésen vehettünk részt a Kolbász Múzeumban, ahol mindent megtudhattunk erről a népszerű csemegéről, „gyulaikumról”.
A Gyula fogadókapujának nevezett Kossuth téren 700 négyzetméternyi vízfelület és sok tízezer dísznövény nyújt országos szinten is egyedülálló látványt. Kuriózum az Anamorfózis-oszlop, amelyen egy görbe tükör „kelti életre” Albrecht Dürer Ádám és Éva című alkotását.
A belváros másik üde színfoltja a Városház úton látható: a világmindenséget szimbolizáló, Bozó András által tervezett, 3,5 tonnás smaragdzöld üveggömb világóraként funkcionál.
Ha megéheznénk barangolás közben, vagy csak innánk egy finom kávét, akkor sem csalódunk a városban: tényleg jobbnál jobb beülős, vagy, ha az idő engedi, kiülős hely közül válogathatunk a szecessziós stílusú étteremtől a magyaros Halászcsárdán át a Sörpince vendéglőig.
Gyula a természet szerelmeseit sem hagyja élmény nélkül: a fűzfákkal határolt Élővíz-csatorna – mely tulajdonképp a Körösök szabályozása után megmaradt holtág – is remek program. A várost átszelő folyamocska gyönyörű, romantikus sétautakra hívogatott: sőt, a csatorna belvárosi részén vízibiciklizni is tudtunk.
A város környéke szintén kitűnő lehetőségeket kínál mind a gyalogos, mind a kerékpáros, mind pedig a vízi túrázók számára. De a Dinó Park vagy a Gyulától mindössze néhány kilométer távolságra lévő Mályvádi-erdő, Szanazug, Városerdő és Póstelek mind nagyszerű helyszínek az aktív kikapcsolódáshoz. Megéri kiruccanni a Steigervald Tanyamúzeumba is, ahol lovagolni és kocsikázni is lehet.
A város nívós kulturális és gasztronómiai rendezvények tekintetében is jól el van eresztve: ezek közé tartozik a Körös-völgyi Sokadalom, a Végvári Napok, a Méz- és Mézeskalács Fesztivál, a Pálinkafesztivál, valamint a Várszínház nyári évada.
A különböző szállások széles kínálatában könnyű megtalálni a megfelelőt, akár wellness-szállodát, apartmant vagy családias villát keresünk. A helyiek vendégszeretete pedig méltó módon keretbe foglalja az itt töltött felejthetetlen napokat.
2024.04.12. (XXVIII/15)
