Manapság mindenki a Hold déli pólusára igyekszik. India épp sikeresen juttatott oda egy leszállóegységet, előtte pedig Oroszország próbálkozott ugyanezzel, sikertelenül. Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy 2025-ben újra embert küld fel, és persze Kína sem akar lemaradni.
A nagy érdeklődés részben politikai természetű, akárcsak az 1960-as években. De az is fontos tényező, hogy a Hold déli pólusa közelében, a mély kráterek árnyékában vízjeget fedeztek fel. Emellett a NASA űrhajósokat tervez küldeni a Marsra is, és a Hold „közbenső állomás” lehet, szó szerinti és átvitt értelemben egyaránt. Ehhez jól jön a fagyott víz: felolvasztva iható, illetve folyékony hidrogént és oxigént állíthatnak elő belőle, ami rakéta-üzemanyagként hasznosítható.
Tekintettel a Kína és az Egyesült Államok közötti politikai és gazdasági feszültségre – valamint arra a tényre, hogy a két ország ugyanazokat a leszállóhelyeket szemelte ki a Chang’e-7, illetve az Artemis III számára – a verseny a Hold déli sarkáért nagyon felpöröghet.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2023.09.15. (XXVII/37)
