Tél elején bejárta a sajtót a hír, hogy a 48 éves amerikai színésznő, Hilary Swank (képünkön) ikreket hord a szíve alatt. A várandós sztár úgy nyilatkozott: kislánykora óta vágyott az anyaságra, ami a karrierje miatt egészen eddig háttérbe szorult. A hír kétségtelenül pozitív, hiszen azt sugallja: soha nem késő gyermeket vállalni. Másrészt viszont széles körben megerősíti azt a hollywoodi mintát, miszerint a színésznők pályafutásuk alkonyán, gyakran közel az 50-hez lombikmódszerrel vagy örökbefogadással igyekeznek felzárkózni az anyaszerephez. Ez a sztárok esetében akár megható is lehet, ám a hétköznapi tapasztalat és a statisztikák azt mutatják, hogy a kései gyermekvállalás ma már általános kortünet – ha egyáltalán akar ma valaki gyereket, azt igyekszik minél későbbre időzíteni.
Magyarországon ma az első gyermekszülés átlagéletkora a 30-as életévek első felére esik, míg 1995-ben 25 év körül, 1975-ben pedig 20 év körül szülték első babájukat a kismamák. Az elmúlt 30 évben a családalapítási kedvet különösen erősen visszafogja a halogató magatartás. Ennek következtében a nők vagy kifutnak a biológiai időből, és nem születik gyermekük, vagy ha születik is, többnyire csak egy – ritkábban két – babát hoznak világra életük során.
Márpedig első gyermek nélkül nincsen harmadik – vélhetően ez is közrejátszott abban, hogy az egyedülállóan bőkezű magyar családpolitika, amely elsősorban a három- vagy többgyermekes nagycsaládosokra fókuszál, 2021 óta növekvő figyelmet fordít az első gyermekek mind korábbi megszületésének az ösztönzésére is. Ezt szolgálja egyebek mellett, hogy 2023. januártól 30 éves korig szja-mentességgel, valamint a diákhitelük elengedésével támogatják azokat az édesanyákat, akik 30 éves koruk előtt gyermeket vállalnak.
2023.01.27. (XXVII/4)
