Mi, magyarok, akik oly sok éven át újból és újból vérünket adtuk a szabadságért, ismét demonstráltuk, hogyha bármi veszélyezteti azt, minden különbözőséget félreteszünk, és folytatjuk a forradalmi örökséget, egy emberként kiáltjuk:
Nem tűrjük, elég, ne tovább! Elhallgatni lehet bennünket, de elhallgattatni soha!
Az egység olyan erőteljes, gyönyörű demonstrációja volt ez, melyet lehetetlen figyelmen kívül hagyni, lesöpörni az asztalról. Ez a kiállás bátorságot, hitet és reményt támaszthat más nemzetek fiaiban is. Erre alighanem szükség is lesz, látva, hogy az Európai Unió a gyűlöletbeszéd és a diszkrimináció elleni küzdelem nevében egyre határozottabban igyekszik korlátozni a klasszikus emberi jogokat.
Vasárnap azonban kiderült: sokan vagyunk, akik ezzel nem értünk egyet. Sokan vagyunk, akik nem várjuk csendben a közelgő éjt!
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Sávuot: a törvényadás ünnepének eredete
Az Ószövetség egyik legjelentősebb nemzeti és vallási ünnepe volt – de az Újszövetség egyik meghatározó eseménye is ezen az ünnepen történt »