Lapzártánk idején tetőzött az ár az ausztráliai Brisbane-ben. A kontinensnyi ország harmadik legnagyobb városában több tízezer ház került veszélybe az ár miatt. Szemtanúk már cápát is láttak az elárasztott utcákon.

Gabrielle Giffords demokrata képviselőnő éppen politikai rendezvényén vett részt az arizonai Tucson városában, amikor egy 22 éves férfi odarontott hozzá, és szó nélkül fejbe lőtte. A támadó ezután tovább lövöldözött. Összesen 6 embert ölt meg, 14 személyt pedig megsebesített. A támadó volt barátai és osztálytársai szerint nihilista és paranoid volt, aki kedvenc műveinek a Mein Kampfot és a Kommunista Kiáltványt tartotta. Közben az Egyesült Államokban politikai vita alakult ki arról, mi válthatta ki a mészárlást.

„Ez a húszéves terveink szétzúzása” – röviden csak ennyit mondott lapunknak az egyik vidéki képviselő-testület fideszes szakértője a kereszténydemokrata oktatásügyi törvényterveze-tekről, amelyek nagy vihart kavarnak már november óta. Úgy tűnik, az önkormányzatok leginkább attól félnek, hogy az átalakítás tetemes pluszköltségeit nekik kell majd fedezniük.

Jelentős változtatásokat tervez a kormány a kommunista titkosszolgálatok idején keletkezett iratokkal kapcsolatban. A történészek aggályosnak tartják az elképzeléseket.

Néha nem a kommunikátor felelőssége a rossz kommunikáció, az utóbbi fél évnek a médiatörvényről kellett volna szólnia, a Fidesz még nem vesztett annyi szavazatot, hogy saját maga előtt elhiteltelenedjen a politikája, a forradalmi retorika gátolja a kommunikációt – kommunikátorok a kormánypárti közbeszéd stílusáról.

Az ötvenes évek legsötétebb időszakát idéző, a sztálini orvosperekhez hasonló politikai tisztogatás zajlik több tudományos műhelyben, így például a történész és a filozófus szakmán belül is – állítják egybehangzóan az érintettek annak kapcsán, hogy a kormány elszámol-tatási kormánybiztosa feljelentést tett az MTA Filozófiai Kutatóintézetének több pályázata ügyében.

A nigériai elnök, az ENSZ Biztonsági Tanácsa és az EU hatástalan ultimátumai után hétfőn este is eredmény nélkül tért haza az a három nyugat-afrikai kormányfő, akik a nyugat-afrikai államok gazdasági közössége (ECOWAS) és az Afrikai Unió megbízásából igyekeztek meggyőzni Laurent Gbagbo elefántcsontparti elnököt arról, hogy ismerje el választási vereségét, és távozzon az elnöki posztról.

A magyar politikában az energiaárak kérdése jóval több, mint egy szakpolitikai ügy. A 2002-es „Nem lesz gázáremelés!" vita óta szimbólummá vált, és azóta is állandó konfliktusforrás a kormány és az ellenzék között. Az utóbbi hetekben újra kiéleződött ez a kérdés, hiszen az üzemanyag ára hétről hétre nő(tt). Az újra induló vita egyrészt kikezdheti a Fidesz hitelességét, másrészt jelentős társadalmi hatásai vannak - fogalmaz a Heteknek írt szakmapolitikai elemzésében a Policy Agenda Intézet.

A földnek ezen a pontján huszonkétmillió embert tart szó szerint fogságban a kommunista abnormalitás és az ázsiai fanatizmus ördögi elegye. Az életnek itt szinte semmi értéke nincs, és a szabadság bármely dimenziója gyakorlatilag ismeretlen a lakosság előtt. Vezetőik a világ egyik legnagyobb hadseregét tartják állandó készenlétben, ám arrogáns magabiztosságukat mégsem ez, hanem az atombomba birtoklása adja. Lukács Csaba újságíró, a Magyar Nemzet külföldi tudósítója kétszer járt már Észak-Koreában.

A KSH vitatott adatai szerint a prostitúcióipar közel 160 milliárdos évi forgalmat bonyolít hazánkban. A kritikusok a hivatalos statisztikák megalapozottságát hiányolják, de nem vonják kétségbe, hogy óriási, akár nagyságrendekkel komolyabb összegek mozgásáról beszélhetünk. Szakértők szerint összetett társadalmi jelenségről, mindenekelőtt szociális problémáról van szó, melynek a megfelelő kezelését eddig egyetlen hazai kormány sem vállalta fel.

Lionel Messi, a Barcelona argentin játékosa zsinórban másodszor nyerte el az Aranylabdát. A győztes két csapattársát, Andrés Iniestát és Xavi Hernándezt utasította maga mögé. A héten kihirdetett eredmény nagy meglepetést keltett, mivel Messi ugyan szárnyalt a spanyol bajnokságban a Barcelonával, viszont a tavalyi év legrangosabb sporteseményén, a dél-afrikai futball-világbajnokságon Argentína színeiben még gólt sem szerzett, míg Iniesta neve mellett a világbajnoki címet jelentő döntő gól szerepel.

Kis túlzással azt mondhatnánk, a katasztrófavédők éve volt a tavalyi: a kora nyári árvíz, a nyári viharok, majd októberben a vörösiszap-ömlés, amely bejárta a világsajtót. Úgy tűnik, a rossz sorozatnak még nincs vége, hiszen jelenleg is a fél ország szenved a belvíztől.

Múzeumok éjszakája, Múzeumok őszi fesztiválja és egyéb trendi ötletek a közönség becsalogatására Magyarországon. De mi van az év többi, nem akciós napján? Mitől leszünk kíváncsiak a régi korok emberére, szokásaira? Mitől tudunk méltón emlékezni nagy elődeinkre, mi kell az egészséges nemzeti öntudat kifejlesztéséhez? Mitől nem válik unalmassá egy kiállítás? Mit tegyen a kultúrpolitika, mire adjon pénzt? Kérdések, melyek nagyon messze, egy európainak tűnő tengerentúli nagyvárosban fogalmazódtak meg bennem, ott, ahol megtalálták a jó válaszokat: az USA fővárosában.

Ádám jól menő vállalkozó volt, de a gazdasági nehézségek az ő cégét is elérték az elmúlt két évben. Ahogy akadoztak a megrendelések, egyre több időt töltött az irodában, a megoldásokat keresve. Aztán az otthoni veszekedések is megszaporodtak, míg egy este üres lakásba érkezett haza. Zénó sikeres középvezető volt, de 2009-es elbocsátása óta nem talál jól fizető állást. A párja szerint nem elég rámenős, a lecsökkent családi költségvetés pedig mindennapossá tette a feszültségeket. Zita korábban szinte csak hobbiból űzte  magánpraxisát, a fő kereső a férje volt. A két kereset mellett nem is volt feltűnő, hogy a családi béke a hatalmas fogyasztáson alapul. Az elmúlt évben azonban változott a felállás: az asszony jövedelmére egyre nagyobb szükség lett. A férj emiatt akár kétes üzletekbe is belekóstolt, csakhogy a luxus életszínvonalat – és a saját nélkülözhetetlenségének a látszatát – fenn tudja tartani.