hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kikiáltható-e egyoldalúan a palesztin állam?
Mondvacsinált ország

2011. 01. 14.
Egyoldalú lépésekre készül a Palesztin Hatóság, arra hivatkozva, hogy a közel-keleti tárgyalások kátyúba jutottak, ugyanakkor egyezkedni sem hajlandó Izraellel. Olyan határozati javaslat benyújtását tervezi az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amely jogellenesként és a béke akadályaként akarja elítéltetni az izraeli településpolitikát. Közben a palesztin vezetés igyekszik támogatókat keresni az egyoldalúan kikiáltandó palesztin állam nemzetközi elismeréséhez.

Bár az Egyesült Államok határozottan elutasította egy egyoldalú határozattal létrehozott palesztin állam elismerését, az Európai Unió nem bizonyult ilyen következetesnek. Az európai külügyminiszterek decemberi ülésén „a zsidó településpolitikát a nemzetközi joggal ellentétesnek" és a béke akadályának minősítették. Ugyanakkor megerősítették egy évvel korábbi nyilatkozatukat, amelyben jelezték: „megfelelő időpontban" készek lennének egy palesztin állam elismerésére. Bár 2009-ben egyéves határidőt tűztek ki a tárgyalások sikeres befejezésére, és ez tavaly decemberében lejárt, a külügyminiszterek erről mégsem vettek tudomást. Úgy tűnik, hogy az időszámlálás újrakezdődött, de a Palesztin Hatóság eddig mindössze Dél-Amerikában tudott sikereket begyűjteni, ahol Chile, Argentína, Bolívia, Brazília és Uruguay közölte, hogy kikiáltása esetén elismeri a palesztin államot az 1967-ben Izrael által elfoglalt területeken.

A nemzetközi közösség egyetért abban, hogy „az 1967-ben elfoglalt területeken létesített zsidó települések sértik a nemzetközi jogot, és a béke megvalósításának akadályai", de az egyoldalú államalapítást az államok túlnyomó többsége mégsem támogatja. Nem fogadják el azt az érvelést, hogy a tárgyalások Izrael hajthatatlansága miatt nem vezettek sikerre. A közvetlen tárgyalások meg sem kezdődtek, hiszen a palesztinok mindjárt az első hónap végén kivonultak a megbeszélésekről, miután még a napirendet sem tudták megállapítani. Tavaly szeptember 25-én lejárt az Izrael által vállalt részleges és ideiglenes telepítési moratórium. A palesztinok azt követelték, hogy Izrael hosszabbítsa meg az építési tilalmat. A zsidó állam azzal a feltétellel egyezett bele a hosszabbításba, hogy a palesztinok elismerik Izraelt a zsidó nemzet hazájának. Erre nem voltak hajlandók, így a tárgyalások kudarcot vallottak, még mielőtt elindulhattak volna.

Ennek elsődleges oka az volt, hogy a palesztinok kezdettől fogva az egyoldalú államalapítást helyezték előtérbe a tárgyalásos megoldással szemben. Emiatt nem volt hajlandó Arafat 2000-ben Camp Davidben megállapodni, és ezért nem válaszolt időben, 2008-ban Abbász Olmert kecsegtető ajánlatára. Az egyoldalú államalapítás azonban nem oldaná meg a közel-keleti konfliktust.  A békefolyamat hivatalos célja 1967 óta a „tartós és igazságos közel-keleti béke megteremtése". Bár egy palesztin állam a „két népnek - két államot" koncepció szerves része lehetne, egy önkényesen létrehozott állam nem teremthetne békét, hiszen a két nép között a konfliktus fennmaradna. A palesztinok továbbra is követelnék a menekültek Izraelbe való letelepedési jogát. Szaeb Erakat a Guardianben megjelent kommentárjában immár hétmillióra taksálta az arab „visszatérők" becsült létszámát. Az ENSZ 1950-ben, egy évvel a függetlenségi háború után hivatalosan 914 ezer palesztin mene-kültet tartott nyilván, akik túlnyomórészt nem az izraeli területfoglalás, hanem az öt arab állam együttes támadása miatt kitört háború áldozatai voltak. A nyilvánvalóan képtelen szám magyarázata egyszerű matematika: Izraelnek ma 7,7 millió lakosa van, ebből mintegy 6,2 millió zsidó. A 7 millió visszatérő jogának elismertetése esetén megvalósulna a régi terv: az etnikai-vallási szempontból homogén palesztin állam mellett egy potenciálisan palesztin többségű Izrael létezne. A többség parlamenti választások útján a politikai hatalmat is megszerezheti, így Izrael megszűnne mint zsidó állam. Ez a fordulat demográfusok szerint a két népességcsoport közötti jelenlegi eltérő népszaporulat miatt 30-40 éven belül palesztin bevándorlás nélkül is bekövetkezhet. Abbász ezért nem ismeri el Izraelt a zsidó nemzet hazájának, nem mond le Kelet-Jeruzsálemről, és főleg nem hajlandó egyszer és mindenkorra lezártnak tekinteni a konfliktust.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!