Fotó: Shutterstock / PuzzlePix
Kennett Arnold üzletember és magánpilóta 1947. június 24-én délután három órakor Washington állam felett kilenc fényes, abnormálisan gyors objektumra lett figyelmes, amelyek mozgását a víz felszínén kacsázó csészealjhoz hasonlította. Az észlelésből hírverés lett, és elkezdődött a repülő csészealjak korszaka. Az egyre csak szaporodó beszámolók kivizsgálásába hamar beszállt az USA légiereje, mivel tartottak tőle, hogy a jelenség hátterében titkos szovjet repülőgépek állhatnak. Ekkor vezették be a semleges UFO (unidentified flying object – azonosítatlan repülő objektum) megnevezést. Az 1969-ig tartó nyomozásoknak azonban nem volt tudományos szempontból hasznos konklúziója.
A tudós társadalom erősen megosztott az ufókérdésben. Bár jelentős hányaduk szkeptikus, azt sokan elismerik, hogy vannak megmagyarázhatatlan jelenségek, melyek további vizsgálódást tesznek szükségessé.
Az ufológusok, akik alatt nem a tisztánlátást nehezítő ufóőrülteket, New Age-hívőket vagy az ufókultuszok követőit, hanem elismert kutatókat értünk, a nyilvánvaló korlátok ellenére igyekeznek a lehető legközérthetőbb válaszokat adni a rejtélyre.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2020.05.22. (XXIV/21)
