Zöld gazdálkodás a kínai vízi falvakban
Zöld gazdálkodás a kínai vízi falvakban

Légi felvétel az eperfaföldes halastavakról Csecsiang tartomány Hucsou városának Hefu megyéje fölött(Fotó: China Media Group)

Hogyan készül a selyem? Zöld eperfa leveleit eszik a selyemhernyók, utána fehér selyemszálat bocsátanak ki. A selyemszálakból szőnek lágy, fényes, könnyű selymet. A selyem termelésében fejlett dél-kínai vidéken a helyiek nemcsak nagy gazdagságot szereztek az ősi iparból, hanem a selyemhernyók és a halak tenyésztésében történelmi gyakorlaton alapuló fejlesztéssel harmonikus összhangot teremtettek. (x)

Körülbelül 67 hektáros területen számtalan tükrökhöz hasonló „vízkocka” fekszik egymás mellett. Minden „tükörben” halakat tenyésztenek, és zöld eperfák veszik körül. A halak a selyemhernyók ürülékét eszik, az ő ürülékükből pedig a medencék tápláló iszapja válik, amellyel az eperfákat trágyázzák, ezeknek leveleiből táplálkoznak a selyemhernyók. A folyamat jól megfigyelhető a kelet-kínai Csecsiang tartomány Hucsou város vidékén, ahol ezer éven át is működő eperfaföldes halastavak találhatók, amelyek 2014-ben felkerültek a példamutató mezőgazdasági világörökségek listájára a körforgásos mezőgazdaság jó példájaként. „Az eperfaföldes halastavakat őseinktől örököltük. Itt nőttünk fel, évről évre ezt az életmódot folytatjuk”, mondta Csang Acsou, a helyi gazdálkodó a CMG tudósítójának.

A körforgásos hasznosítás és a helyi lakosok harmonikus fejlesztése, a természettel való együttélést szem előtt tartó kínaiak ideálja.

Kína
Csao Jafu (balról a második) irányítja és vizsgálja a munkát  Fotó: China Media Group

A nem messze fekvő Csürong városában a helyiek évek óta törekednek az ökoszisztéma működésével összhangban folyó mezőgazdaságra.

„Most a rizsföldeken 130 fajta állat él, régen csak 10-20 fajta volt. Az égen sas repül, a hegyen vad majmok élnek, a víztározóban pedig óriásszalamandrák úsznak”, mesélte a CMG tudósítójának a helyi környezet változását Csao Jafu, Csiangszu tartomány Csürong városa Daizhuang falvának mezőgazdasági szakértője.

Csao Jafu 2002-es nyugdíjba menetele után nagyon világos céllal jött Daizhuangba: környezetbarát mezőgazdasággal teljesen meg akarta változtatni a falu szegényes arculatát, helyreállítani a helyi ökoszisztémát, és fenntartható zöld fejlesztéssel gazdagítani a falut.

„Műtrágya nélkül is jól tud nőni a gabona, növényvédő szer nélkül se jönnek súlyos kártevők és betegségek...” A siker érdekében a helyiek akciókat kezdtek, lezárták a hegyek felső részét az erdősítés érdekében, a hegyoldalakon erdőt ültetnek, abban pedig  füvet nevelve csirkét, libát, disznót és kecskét tenyésztenek, a hegy lábánál organikus módon rizst ültetnek.

„Fontosnak tartjuk a biológiai sokféleséget, a sérült természeti ökoszisztéma javítását, hogy egységben kezeljük a hegyeket, a vizeket, az erdőket, a mezőket és a tavakat” – tette hozzá a szakértő.

Kína
Csang Acsan selyemhernyó-ürüléket szór a halastóba    Fotó: China Media Group

A rizsföldön történő biológiai termelést így magyarázta Csao Jafu: „Konkrétabban mondva, a rizsföldön rizs mellett kacsát is tenyésztünk, ugyanakkor az állattenyésztéshez szükséges füvet és zöld mezőgazdasági trágyának való füvet ültetünk, és a rizs betakarítása utáni maradványok mind organikus trágyává válhatnak a mezőn. Van egy titkunk is, a rizshéj eltávolítása után visszatesszük a rizshéjat a mezőbe, ami segíti a korpa és más organikus trágya rothadását.”

Több mint tízéves erőfeszítések révén a nagymértékben helyreállt ökoszisztéma előnyei kezdtek megjelenni. A gyümölcsöskertekben a rovarokat a madarak eszik, az tápláléklánc tetején álló sas pedig világosan jelképezi az ökoszisztéma javulását. 

Yao Vejcsao, Daizhuang pártbizottságának titkára a hozamokról is tájékoztatta a CMG tudósítóját: „2019 végén falunkban az egy főre jutó átlagos éves nettó jövedelem már elérte a 31 ezer jüant, ami tízszerese a 2003-as adatnak.”

A környezetbarát mezőgazdasági módszer nem csökkentette a helyi termelési hatékonyságot, hanem igazán gazdaggá tette a falut.

Daizhuangban a helyiek modern koncepcióval helyreállították a helyi ökoszisztémát, és egészséges fejlesztési útra léptek. Hucsou város Hefu megyéjében Csang Acsan az ősök által örökített vagyonos termeléssel foglalkozik, és elégedett a mostani életével: „Évenként kb. 50 ezer jüan a bevételem, ha előnyös az ár a halpiacon, akkor akár több mint 100 ezer is lehet. Az élet viszonylag kényelmes. Habár keménynek is lehet mondani, nem vészes, mert ugyan fáradságosan dolgozunk, de az év végén minden bevétel a sajátunk.”

Qin Liang riporter

(A CHINA MEDIA GROUP fizetett cikke)
 

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!