Mi várható Kína 14. ötéves tervéből?
Mi várható Kína 14. ötéves tervéből?

Hszian város(Forrás: China Media Group)

Kína nagyszámú lakossága és rapid gazdasági növekedése számos kihívást támaszt az ország elé. Ezek feladatok formájában megjelennek az ötéves tervben is, világosan jelezve, hogy a kínai vezetés tisztában van ezekkel a problémákkal és szándékában áll azokat kezelni. Ilyen például a városi és vidéki lakosság közötti életszínvonal különbségének csökkentése vagy a gazdaság gyors növekedése miatt bekövetkezett környezeti ártalmak visszaszorítása, a környezetvédelem erősítése. (x)

2020. október végén, négynapos ülést követően nyilvánosságra hozta a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága a 14. ötéves terv tervezetét, ami Kína 2021-2025 között várható társadalmi és gazdasági fejlesztésének legfontosabb keretrendszerét jelöli meg. Az ötéves terv végleges változatát – várhatóan minimális változtatással – az Országos Népi Gyűlés, vagyis a kínai parlament a 2021. március 5-én kezdődő ülésszakán fogja megszavazni.

Mivel a magyar olvasó szemében az „ötéves terv” a szocialista időszak tervgazdálkodásának sikertelenül előírt termelési normáit jelentheti, ezért érdemes röviden áttekinteni, hogy mit jelent Kínában az ötéves terv (pontosabban ötéves program) fogalma. Eredetileg ott is kötelezően megvalósítandó célokat jelölt, de 1993-tól, miután formálisan elfogadták a szocialista piacgazdaság rendszerét Kínában, az ötéves tervek készítésének gyakorlata fokozatosan megváltozott. Az új célok a stratégiai koordináció, az erőforrások megfelelő elosztása és a makrogazdasági szabályozás lettek. A 2003-ban hivatalba lépett Hu Jintao–Wen Jiabao (Hu Csintao–Ven Csiapao) adminisztráció időszakában pedig az ötéves tervek váltak a gazdasági, társadalmi, technológiai, környezeti fejlődés koordinációjának hosszú távú és országos szintű programjává. Ezért változott meg a kifejezés tervről programra, ezzel is mutatva, hogy az új rendszer célja immáron nem az erőforrások hagyományos adminisztratív elosztása, hanem a legjobb eredményeket biztosító stratégia alapelveinek meghatározása.

Kína következő ötéves tervének értékeléséhez szükséges arra az évtizedes folyamatra is rámutatni, amit a kínai gazdaságpolitika új növekedési pályára való átállításaként jellemezhetünk, és a „közepes jövedelem csapdája” elkerülésének szoktak nevezni. Rendkívül leegyszerűsítve: az elmúlt időkben sokszor hallottuk, hogy „mindent Kínában gyártanak” – ez az eredmény annak volt köszönhető, hogy az 1978-as Reform és Nyitás politikáját követő több évtizedes gazdasági növekedés időszakában Kína a fejlett országokban már hosszú ideje használt, vagy kifutó technológiákat ötvözte az olcsó munkaerővel, elsősorban a nagy munkaigénnyel járó tevékenységekben, mint például az összeszerelés vagy kézi megmunkálás, ezáltal alacsony hozzáadott-értékű tömegtermékeket gyártott és exportált. 

Azonban egy bizonyos fejlettségi szint után ez a modell már nem, vagy csak nagyon nagy költséggel tartható fent. A gazdasági fejlődés eredményeként megdrágult a munkaerő, ráadásul a 2008-as válság arra is rámutatott, hogy a túlzott exportfüggőség külső krízis esetén veszélyeztetheti Kína gazdaságának stabilitását. Ezért Kína 2010 környékén megkezdte az elszakadást ettől a korábbi exportvezérelt modelltől, és megkezdte az átállást egy új, elsősorban a belső fogyasztás által vezérelt gazdasági modellre, amelyben a technológiai fejlődés, az innováció erősítése mellett a fogyasztás erősítése is szükségszerű fejlődési iránnyá vált. Az ezt elősegítő célok már az előző két ötéves tervben is megjelentek, így a mostani tervezet során a korábbi tervciklusok tapasztalataira is építettek. 

Mohr Richárd
Mohr Richárd Kína-szakértő, Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézet magyar igazgatója     Fotó: China Media Group

A 14. ötéves terv egy 2035-ig tartó stratégiát is körvonalaz. Bár a tervezet nem tartalmaz konkrét prognózist a GDP növekedésre, az viszont megjelenik, hogy 2035-re Kínának mérsékelten fejlett országgá kell válnia. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó gazdasági teljesítményt a mostani szintről körülbelül háromszorosára kell emelni, hogy nagyjából elérje Spanyolország vagy Dél-Korea jelenlegi szintjét. A 2035-ös dátum a KKP 19. pártkongresszusán Xi Jinping (Hszi Csin-ping) kínai államfő által meghirdetett két fázisú fejlődés első időpontjaként szerepelt. 

A belső fogyasztás növelésének egyik új fogalma a Xi Jinping által már májusban meghirdetett „kettős keringés” stratégiája. Ez röviden annyit tesz, hogy a kínai gazdaság két különböző gazdasági vérkeringésnek a része. A belső keringés jelenti a hazai piac, az innováció, a termelés, tehát a belső fogyasztás működtetését és táplálását. Kína a jövőben erősíteni akarja a belső keringés önállóságát, vagyis csökkenteni akarja a világtól való függést, az exportorientáltságot, de ugyanennek a stratégiának része a hazai innováció erősítése, vagyis a más országoktól való technológiai függés csökkentése is. A külső keringés pedig a világgazdaságot, a külső gazdasági kapcsolatokat jelenti, hiszen Kína változatlanul érdekelt a nemzetközi együttműködés bővítésében és a nyitottságban, amint ezt Xi Jinping a 2020. novemberi APEC fórumra küldött videóüzenetében is hangsúlyozta. A 14. ötéves terv tervezete azonban csak két helyen tesz rövid említést a kettős keringésről, így a bővebb értelmezésre még várni kell.

A nemzetközi helyzet Kína szempontjából nem túl előnyös, hiszen a fejlett nyugati országok – különösen az Egyesült Államok – gyanakodva nézik Kína gazdasági erősödését. Számos konfliktus, mint például az 5G bevezetése miatti Huawei-ellenesség, vagy a Donald Trumptól rendszeresen elhangzó „kínai vírus” mögött feltehetőleg inkább a kínai gazdasági térnyerés és az ezzel kapcsolatos nyugati tehetetlenség egyik megnyilvánulása áll. Az Egyesült Államokban lezajlott kaotikus elnökválasztás kiváló alkalmat teremtett arra, hogy ezzel szemben Kína erőt, szervezettséget és hosszú távú stratégiai tervezést mutasson fel, a sikeres kínai járványkezelés pedig azt jelzi, hogy a lakosság bízik az állami vezetésben, elfogadja és végrehajtja a hatékony és összehangolt intézkedéseket. A nemzetközi közösség átfogó tájékoztatása, pozitív Kína-kép kialakítása céljából a 14-ik ötéves terv is foglalkozik a puha erő növelésével, a kínai kultúra és civilizáció eredményeinek nemzetközi bemutatásával, a „Kína-sztori” megismertetésével.

Az új fejlődési pálya miatt Kína elkötelezett az innováció átfogó fejlesztése iránt, az ötéves terv ennek is hangsúlyos szerepet szán. A cél itt is az önerőre támaszkodó legfejlettebb technológia hazai megteremtése, például a mesterséges intelligencia, kvantuminformatika, félvezetők, egészség- és élettudományok, agytudomány, biotechnológia, űrtechnológia vagy mélytengeri kutatás területén. A kínai mindennapokban számunkra már most is egészen elképesztő mértékben elfogadott a digitális életforma, a mobilfizetés és az online szolgáltatások, az idei év járványidőszaka pedig tovább erősítette a technológiák elterjedtségét. Az innováció eredményeinek fejlesztésében hatalmas lehetőséget biztosít az óriási kínai piac is. 

Noha számos külföldi elemző szerint a tervezetben a kínai haderő-reform bír a legnagyobb hangsúllyal, de ez nem felel meg a valóságnak. Külön pont foglalkozik a védelempolitikával és a haderő növelésével, azonban a modernizációs és fejlesztési törekvések a gazdasági erővel, az ország gyarapodásával párhuzamos fejlesztést céloznak meg. A fejlesztésben kimondatlanul, de nyilván szerepet játszik az USA és Kína közötti feszültség is. A kínai elemzők és megszólalók rendre azzal magyarázzák ezeket a változásokat, hogy az ország biztonsága a fejlődés fontos záloga és annak összehangban kell lenni az ország gazdasági erejével. Kínának pedig még van hova fejlődnie: a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet adatai szerint 2018-ban az 1,4 milliárd lakosú Kína véderő kiadása 250 milliárd USD, míg a 330 millió lakosú Egyesült Államoké 650 milliárd USD volt.

A 14. ötéves terv végleges változatát tehát 2021 márciusában ismerhetjük majd meg. Emellett idén egy fontos évforduló is várható Kínában: a Kínai Kommunista Párt alapításának századik évfordulóján esedékes Xi Jinping kétszer százéves terve közül az első. A 19. pártkongresszus során az államfő erre az időpontra ígérte, hogy Kína közepesen fejlett országgá válik. A közepes fejlettség viszont egy fordulópontot is jelez: a mostani gazdaságpolitikai intézkedések mutatják majd meg, hogy képes lesz-e az ország kitörni a közepes jövedelem csapdájából. Ha sikerül, az Kína további felzárkózásával új helyzetet hozhat a nemzetközi gazdaságban és a politikában egyaránt. Magyarországnak is fontos és tanulságos, hogyan kezeli Kína ezt az állapotot, hiszen a 2018. novemberi Magyar Nemzeti Bank Növekedési Jelentése szerint „nagyívű gazdaságpolitikai intézkedések” nélkül Magyarország gazdasága is a közepesen fejlett státuszban ragadhat. 

Mohr Richárd
Kína-szakértő, Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézet magyar igazgatója

(A CHINA MEDIA GROUP fizetett cikke)

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!