Ezzel a döntéssel a taláros testület a nagy technológiai vállalatok mellé állt, amelyek azzal érveltek, hogy a republikánusok által támogatott törvény

"az elképzelhető legvisszataszítóbb megnyilvánulások menedékévé tenné a platformokat".

A törvény ellen a - mások mellett a Facebookot, a Twittert és a YouTube-ot is magában foglaló - Számítástechnikai és Kommunikációs Ipari Szövetség (Computer & Communications Industry Association, CCIA) nevű amerikai szervezet nyújtott be panaszt, amellyel a kedden hozott ítélet tanúsága szerint a legfelsőbb bíróság 5-4 arányban egyetértett. 

A jogszabályt egy alsóbb fokú bíróság még 2021-ben blokkolta, majd egy kerületi bíróság döntése nyomán május 11-én ismét hatályba lépett. Ezt követően indítottak pert az iparági csoportok, amelyek állásfoglalást kértek a legfelsőbb bíróságtól. Szerintük ugyanis a jogszabály

"sérti a vállalatok szólásszabadságát, beleértve platformjaik szerkesztőinek mérlegelési jogát az Egyesült Államok alkotmányának első kiegészítése alapján".

A technológiai vállalatok úgy vélik: a törvény "alkotmányellenesen kormányzati beleszólást engedne a magánbeszédbe". Szerintük a szerkesztői ellenőrzések korlátozása "mindenféle kifogásolható nézőpont terjesztésére kényszerítené a platformokat".

Samuel Alito, Clarence Thomas és Neil Gorsuch, a taláros testület három konzervatív bírája írásos különvéleményt adtak ki, amelyben egyebek között azt írták: "egyáltalán nem egyértelmű, hogy az internet kora előtti precedensek hogyan vonatkoznak a közösségi média nagyvállalataira". Hozzájuk csatlakozott Elena Kagan bíró is, azonban John Roberts, Stephen Breyer, Sonia Sotomayor, Amy Coney Barrett és Brett Kavanaugh bírók a jogszabály blokkolása mellett döntöttek.

Elhallgattatnák a konzervatív hangokat

A texasi törvényt az állam republikánusok vezette törvényhozása fogadta el, és ezt követően a szintén republikánus kormányzó, Greg Abbott látta el kézjegyével. A törvényjavaslat tavaly szeptemberi aláírásakor Abbott úgy fogalmazott:

"Néhány közösségimédia-cég veszélyes lépéseket tesz, hogy elhallgattassa a konzervatív eszméket és értékeket vallókat. Ez helytelen, és nem engedjük meg Texasban."

A jogszabály azt követően született meg, miután az amerikai konzervatívok sorozatosan arra panaszkodtak, hogy a nagy technológiai vállalatok sorozatosan megakadályozzák őket abban, hogy hangot adjanak nézeteiknek. Példaként Donald Trump volt amerikai elnököt említették, akinek a Twitter véglegesen felfüggesztette felhasználói fiókját a 2021. januári capitoliumi zavargások után.

A hivatalos nevén HB20-nak nevezett törvény megtiltaná a legalább havi 50 millió aktív felhasználóval rendelkező közösségimédia-vállalatoknak, hogy saját nézőpontjaik alapján cenzúrázzák a felhasználókat, és lehetővé tenné, hogy ennek érvényesítése érdekében a felhasználók vagy a texasi főügyész pert indítsanak.

(Hetek / MTI)