Tényleg Bill Gates hozta ránk a koronavírust? 
Álhírekről, oltásellenességről és összeesküvés elméletekről szervezett beszélgetést a Political Capital
Tényleg Bill Gates hozta ránk a koronavírust? 

Forrás: Shutterstcok/Puzzlepix

2020. 08. 26.
Magyarország egyelőre szigetnek számít az oltásellenesség szempontjából, ám a koronavírussal kapcsolatos álhírek nyomán ez a trend megfordulhat – hangzott el a Political Capital által szervezett Oltásellenesség és koronavírus – Tévhitek, álhírek és a tudomány szerepe című kerekasztal-beszélgetésen. 

Az online követhető rendezvényen Kemenesi Gábor virológus elmondta: a forgalomba kerülő vakcinák három fázisú tesztelésen mennek át, és a fejlesztés során a teljes tudományos világ kontrollja érvényesül – a folyamatnak olyan szinten dokumentáltnak kell lennie, hogy a tesztek bármikor és bárhol megismételhetők legyenek, ahol erre van kapacitás. A szakember hozzátette: a koronavírus elleni vakcina kapcsán a tesztelési folyamat másfél évről akár fél évre is csökkenthető olyan önkéntesek bevonásával, akiket az ellenanyag beadását követően megfertőzhetnek a vírussal, illetve azzal, hogy teljes gyártósorokat állítanak rá már most a még kísérleti fázisban lévő vakcinák gyártására. 

Prinz Gyula infektológus ehhez hozzátette: bár a tesztelés során az oltási reakciókat, illetve a kísérő- és hordozóanyagokkal kapcsolatos reakciókat is vizsgálják, nem zárható ki, hogy a forgalomba kerülést követően, amikor több százezer vagy millió ember kapja meg az oltást, olyan mellékhatásokra derül fény, amelyek a teszt során nem jöttek elő. Ennek ellenére az Európai Gyógyszerügynökség engedélye elég ok a bizalomra. 

Az álhírek, és az összeesküvési elméletek pszichológiája

Hanula Zsolt, az Index volt újságírója Veiszer Alinda média szerepét firtató moderátori kérdésére elmondta, az újságírók hivatalos forrásokból dolgoznak, amelyek azonban nem mindig végleges tudományos álláspontot tükröznek. Az olvasóknak ezért meg kell tanulniuk különbséget tenni tények és a még nem bizonyított feltételezések között. Szerinte azonban a problémát nem annyira az esetenként egymásnak ellentmondó hivatalos álláspontok jelentik, hanem a közösségi médiában terjedő álhírek. 

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója ezen a ponton megjegyezte:

az összeesküvés-elméletek hátterében sokszor az áll, hogy az emberek egy része a bonyolult, ellentmondásos témák gordiuszi csomóját egy egyszerű magyarázattal igyekszik átvágni.

Az is pszichológiai szükséglet, hogy konkrét felelősöket tudjunk megnevezni például a járvány kapcsán, ugyanis, az a tudat, hogy ezt a véletlen szülte, szorongást okoz – ha viszont van ellenségkép, az megadja annak az illúzióját, hogy értjük azt, ami velünk történik. 

Oltásellenesség, Vírustagadás

Kemenesi Gábor a vírustagadással kapcsolatban hangsúlyozta: egy újonnan felbukkant járványt felelőtlenség lenne „póráz nélkül” hagyni, főleg úgy, hogy – a szkeptikusok állításával szemben – itt nem egy influenzához hasonló járványról van szó. A koronavírus halálozási rátája ugyanis magasabb, 0,8 és 1 százalék körül van, az idősek és a krónikus betegek között pedig jóval durvább. És hiába vészelik át könnyedén sokan, főként fiatalok, közben terjesztik a betegséget – ha pedig megtelnek a kórházak, akkor a járulékos halálozások száma is nőni fog.

Vagyis a COVID-járvány társadalmi kérdés, az ellene való védekezés közösségi érdek. Az új koronavírus megjelenése pedig nem Bill Gatesnek köszönhető, hanem a tudomány számított rá, Kemenesi például már 2016-ban beszélt erről.

Annak kapcsán, hogy tavasszal, amikor ugyanilyen járványügyi adatok voltak Magyarországon, sokkal szigorúbbak voltak a korlátozások, Prinz Gyula úgy fogalmazott, hogy akkor az embereket ugyan otthon tartotta a rettegés, de ma társadalmi igény a kiengedés, így az emberekre nem lehet rátenni ugyanezt a terhet. Jó hír azonban, hogy tavasz óta változott a helyzet: nőtt a tesztelés lehetősége és a terápiás kezelésekben is vannak előrelépések. Szerinte azonban rendkívül fontos lenne az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók (ön)védelme, akiknek mindenképpen érdemes lenne majd nem csak a koronavírus elleni, hanem az influenza és a tüdőgyulladás elleni védőoltást is felvenniük.

Krekó Péter elmondta, az oltásellenesség egyelőre alacsony szinten van Magyarországon – 2018-as felmérésük szerint a lakosság 20 százaléka mondta, hogy egy védőoltásnak több a kára mint a haszna –, kvázi szigetnek számítunk ebben a környező országokhoz képest, viszont a koronavírus kapcsán terjedő álhírek miatt ez könnyen átfordulhat, különösen, hogy Magyarországon a Facebooknak nincs tényellenőrző csoportja. Krekó szerint a maszkviselésből nem lehet szabadságjogi kérdést csinálni, a vírus elleni védekezés közösségi érdek.

Hozzátette: az oltásellenes influenszerek általában nem tanulatlan emberek, ugyanakkor abban van ellentmondás, hogy miközben a „pénzéhes” gyógyszeripar ellen hergelik a közvéleményt, maguk is üzleti lehetőségként kezelik, hogy rengeteg követőjük van.

Utóbbiakra, mármint a vakcinát ellenzőkre egyébként jellemző, hogy az adott társadalmi-politikai rendszer áldozatainak tekintik magukat – hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen.

A témával kapcsolatos újságcikkünket a Hetek pénteken megjelenő számában olvashatják.
 

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!