A Közös Piaci Vészhelyzeti Eszköz elnevezésű terv, amelyet szeptember 13-án mutatnak be, a COVID-19 világjárvány és Oroszország ukrajnai inváziója miatt kialakuló ellátási válsághelyzetekre megoldására szolgálna. Célja továbbá, hogy a hasonló jogkörrel rendelkező külföldi országokat visszatartsa attól, hogy a 27 országból álló blokk előzetes tájékoztatása nélkül tegyenek hasonló lépéseket.

Az EU végrehajtó ága a lehetséges vészhelyzetek között sorolta fel a „geopolitikai instabilitást, az éghajlatváltozást és az ebből eredő természeti katasztrófákat, a biológiai sokféleség csökkenését és a globális gazdasági instabilitást”. 

A bizottság már akkor is hasonló ötleteket fogalmazott meg, amikor ez év elején javasolta az EU chipekről szóló törvényét, hogy megelőzze az esetleges félvezetőhiányt.

A Bizottságnak még egyeztetnie kell a részletekről az uniós országokkal és törvényhozókkal,

mielőtt a javaslat törvényerejűvé válhat egy hónapokig tartó folyamat során. Ha elfogadják, a Bizottság felkérheti a tagállamokat, hogy

a lehető leggyorsabban szervezzék át az ellátási láncaikat, és növeljék a válság szempontjából releváns áruk szállítását – áll a dokumentumban.

Előfordulhat, hogy a vállalatoknak priorizálniuk kell majd bizonyos kritikus fontosságúnak ítélt áruk gyártását.

A téves vagy félrevezető információkat szolgáltató vállalkozásokat akár 300 ezer eurós pénzbírsággal, míg azokat, amelyek nem tartják be a kulcsfontosságú termékek rangsorolására vonatkozó utasítást, az átlagos napi forgalom 1,5 százalékának megfelelő napi bírsággal is sújthatják.

A Reuters szerint több uniós ország aggódik a Bizottság tervei miatt, hatalomszerzésnek leírva azt;

mások pedig kínai jellegű államkapitalizmus bevezetéséről írnak.

A bizottság nem kommentálta a kiszivárgott dokumentumok tartalmát.

(Reuters/Hetek)