A lap szerint Izrael azt akarta elérni, hogy Ahmadinezsád visszakerüljön az iráni államfői székbe, amit több éves előkészítő munkával kívánt elérni.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

A kapcsolatfelvétel legkevesebb két budapesti találkozót jelentett, az egyikhez 2024-ben egy klímaváltozásról szóló konferencia jelentett fedőeseményt, és David Barnea akkori Moszad-főnökkel valósult meg - olvasható a lapban. Míg a második találkozó állítólag 2025 júniusában volt szintén Budapesten.

Az amerikai napilap nevesíti Deli Gergelyt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, aki értesülése szerint kormányzati kérésre hívta meg az eseményre a volt iráni elnököt.

Mahmúd Ahmadinezsád 2005 és 2013 között volt Irán elnöke, keményvonalas politikát követett, és hivatali idejében többször hangoztatott holokauszttagadó nézeteket.

Hivatalból való távozását követően politikai partvonalra került, a The New York Times írása szerint fokozatosan kritikusává vált az Ali Hameneihez kötődő rezsimnek, és úgy gondolta, hogy egy külföldi beavatkozás révén tud visszakerülni az elnöki székbe, és akár Izraelt is elismerte volna és felmerült Irán csatlakozása is az Ábrahám Egyezményekhez.

A lap szerint a volt iráni államfő melletti izraeli lépéseknek része volt az is, hogy február 28-án, az amerikai-izraeli légicsapások megindításának napján egy légicsapás rezidenciájának azon épületét vette célba, ahol az őt őrző személyzet tartózkodott. Mindez annak érdekében történt, hogy kiszabadítsák a házi őrizetből - tette hozzá a The New York Times.

A volt elnök a múlt héten megjelent a nyilvánosság előtt, amikor részt vett a február 28-i légicsapásban megölt Ali Hamenei ajatollah temetésén, és a The New York Times feltételezése szerint az iráni Forradalmi Gárda őrizetében van az Izraelhez fűződő kapcsolatai miatt.

A beszámoló azért is érdekes, mert mint arról írtunk, a iráni elnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetem meghívására Budapestre érkezett két évvel ezelőtt, hogy szűk körű megbeszélésen vegyen részt és előadást tartson. Májusi látogatásával kapcsolatban kezdettől fogva számos kérdés felmerült, hiszen sokak többet sejtettek az egyetemen tartott előadásoknál, tekintve az azt övező titkolózás mértékét. A HVG akkor meg nem nevezett forrásokra hivatkozva állította, hogy a férfi valójában informális találkozóra érkezett, amiről a kormány is tudott.  Diplomáciai forrásokra hivatkozva a HVG azt is hozzátette, hogy a látogatás hátterében valamilyen iráni–izraeli-ügy állt.

(New York Times / MTI / Hetek)