Tennessee állam főügyésze, Herbert Slatery keresetet nyújtott be az Egyesült Államok knoxville-i körzeti bíróságánál Tennesseeben. Ebben amellett érvel Slatery, hogy az Oktatási Minisztérium, valamint az Egyenlő Foglalkoztatási Esélyek Bizottsága részéről érkező jogértelmezések a Legfelsőbb Bíróság esetjogára vonatkozó hibás megközelítésen alapulnak.

Mit takar a „sex” kifejezés?

Még 2020 júniusában a Legfelsőbb Bíróság döntött úgy, hogy egy 1964-ben született törvény alapján védelem illeti meg a meleg, leszbikus, valamint transznemű embereket a munkahelyi diszkriminációval szemben. Ugyanis a jogszabályban le van fektetve, hogy

senkit sem lehet nemi alapon diszkriminálni.

Azonban az 1964-ben megalkotott törvény a férfi-női nemi kategóriákra lett szabva, mostanra viszont

a törvényben szereplő „sex” kifejezés utalhat mind az egyén szexuális orientációjára, mind pedig a nemi identitására.

Így a védelem köre kibővült.

Ezzel egyidejűleg az Oktatási Minisztérium megalkotott egy új szabályozási irányelvet, amely egy (az oktatásban tapasztalható nemi diszkriminációval szembeni védelemről szóló) 1972-es törvénynek az újraértelmezését tartalmazza.

Ezen új irányelv szerint a diák szexuális irányultságán, vagy nemi identitásán alapuló diszkrimináció az 1972-es törvénybe ütközik. A minisztérium szerint ebben a kérdésben „nincs meggyőző vagy megfelelően alátámasztott alapja” annak, hogy az oktatást másképpen kezeljék, mint a foglalkoztatást.

Jogilag kikényszeríthető?

Azonban ez az oktatási irányelv mint „értelmező megjegyzés” lett kiadva, vagyis semmilyen jogi kötőerővel nem bír. Ennek ellenére

szankcionálni lehetett azokat az iskolákat és kollégiumokat, amelyek nem tartották be az abban foglaltakat.

A kormányzati hivatalok állásfoglalása alapján a munkahelyi és az oktatási irányelveknek nincs jogi kötőerejük. A tennesseei főügyész az ügy rendezése érdekében amellett érvel, hogy

fennáll a veszélye annak, hogy a szövetségi kormányzat rá fogja erőszakolni a tagállamokra ezeket a jogilag nem kötelező irányelveket.

Ez pedig veszélyezteti a tágallamok szuverén fennhatóságát, valamint a szövetségi oktatás költségvetését is az esetleges szankciók miatt.

Az eset egész lavinát indított el: 19 további további tagállam is csatlakozott Tennessee állam főügyészének keresetéhez, így Alaszka és Kentucky is. Izgalmas jogi eljárásnak néz elébe Amerika.

(CBN/Hetek)