Mitől élünk jól? A Harvard globális felmérése meglepő válaszokat talált
Az emberi boldogulás az adatok alapján egyáltalán nem a gazdag országok és a fiatal korosztály privilégiuma
Mitől élünk jól? A Harvard globális felmérése meglepő válaszokat talált

Illusztráció( Forrás: Shutterstock/PuzzlePix)

2025. 05. 05.
Mit jelent jó életet élni? Évszázadok óta filozófusok, tudósok és különböző kultúrákban élő emberek próbálnak választ adni erre a kérdésre. A Harvard Egyetem most globális felméréssel próbál képet kapni arról, mik is járulnak hozzá a jóléthez, az emberi boldoguláshoz, virágzáshoz.

A jólét, vagy boldogulás, ami igazán nem is adja vissza az angol "flourishing", azaz "virágzás" szót, amely nem egyszerűen boldogságot vagy sikert jelent, hanem a jóllét többdimenziós állapotát.

Arról szól, hogy az ember egész élete jó legyen, beleértve a körülötte lévő embereket és azt is, hogy hol él. Az olyan dolgok, mint az otthon, a környezet, az iskola, a munkahely és a barátok mind hozzáadnak.

Egyes országokban az emberek jobban boldogulnak, mint más országokban? Mi okozza a legnagyobb különbséget egy ember jólétében? Vannak dolgok, amelyeket az emberek tehetnek saját életük javítása érdekében? Erre kereste a választ a Harvard 40 fős kutatócsapata. 

A Global Flourishing Study egy ötéves éves felmérés, amelyben 22 országból több mint 200 000 ember vesz részt, akiket az életükről, a boldogságukról, az egészségükről, a gyermekkori élményeikről kérdeztek és arról, hogyan vélekednek az anyagi helyzetükről.

50 év felett boldogabban?

Az eredmények első hulláma azt mutatja, hogy sok országban a fiatalok nem boldogulnak olyan jól, mint az idősebb felnőttek. A fiatal felnőttek ma egyre nagyobb mentális egészségügyi kihívásokkal, pénzügyi bizonytalansággal és értelmük elvesztésével szembesülnek.

A felmérésben részt vevő összes országot összesítve az 50 év felettiek jobban boldogulnak, mint a fiatalabbak,

de ez a minta nem volt általános. A fiatalabbak, többek között Indiában, Egyiptomban és Japánban, magasabb szintű jóllétről számoltak be, míg Lengyelországban és Tanzániában a jóllét az életkor előrehaladtával csökken.

Még mindig segít a házasság

A házas emberek általában több támogatásról, jobb kapcsolatokról és értelmesebb életről számoltak be.

A felmérésben részt vevő összes ország átlagát tekintve a házasságban élők (7,34) magasabb jólléti pontszámot értek el, mint a különélők (6,77) vagy az elváltak (6,85). A felmérés válaszadói 0-tól 10-ig terjedő skálán válaszolhattak a kérdésekre.

Azok az emberek, akik dolgoztak - akár saját maguknak, akár másnak -, szintén általában nagyobb biztonságban és boldogabbnak érezték magukat, mint azok, akik munkát kerestek.

 A felmérésben részt vevő összes ország átlagában a jólléti pontszámok magasabbak voltak a foglalkoztatottak (7,20) vagy a vállalkozók (7,28) esetében, mint a munkát keresőknél (6,51). A nyugdíjasok voltak a csúcson. 

A Hit és a közösség szerepe

Azok az emberek, akik hetente egyszer vagy többször járnak vallási istentiszteletre, jellemzően magasabb értékekről számoltak be a boldogulás minden területén. Ez a megállapítás szinte minden országban igaz volt, még az olyan nagyon világi országokban is, mint Svédország.

A kutatók arra jutottak, hogy a vallási közösségek segítenek az embereknek a kötődésben - spirituális kapcsolatokon keresztül, a jellemápolásban, az erények kialakításában, a hit, a remény és a megbocsátás gyakorlásában, melyek mind hozzájárulnak boldogulásukhoz és jóllétükhöz.

A felmérésben részt vevő összes ország átlagában

a boldogulási pontszámok magasabbak voltak azoknál, akik hetente többször jártak vallási szertartásokra (7,67), mint azoknál, akik soha nem jártak (6,86). 

Világszerte a férfiak és a nők hasonló szintű boldogulásról számolnak be. 

Nem a gazdag országokban a legteljesebb az élet

Indonézia vezeti a listát a jóllét szempontjából. Az ott élők számos területen, többek között az élet tartalma és célja, a kapcsolatok és a jellem terén is magas pontszámot értek el. Indonézia az egész tanulmányban a legtöbb mutató tekintetében a legmagasabb pontszámot elért országok közé tartozik.

Mexikó és a Fülöp-szigetek szintén erős eredményeket mutat. Bár

ezekben az országokban kevesebb a pénz, mint más országokban, az emberek erős családi kötelékekről, lelki életről és közösségi támogatásról számolnak be.

Japán és Törökország alacsonyabb pontszámokról számol be. Japánnak erős a gazdasága, de az ott élők alacsonyabb boldogságról és gyengébb társadalmi kapcsolatokról számolnak be. Ennek oka részben a hosszú munkaidő és a stressz lehet. Törökországban a politikai és pénzügyi kihívások ronthatják az emberek bizalom- és biztonságérzetét.

Meglepő eredmény, hogy a gazdagabb országok, köztük az Egyesült Államok és Svédország, nem boldogulnak olyan jól, mint egyesek.

A pénzügyi stabilitás terén jól teljesítenek, de az értelmes életet és a kapcsolatokat illetően gyengébben teljesítenek. A több pénz nem mindig jelenti azt, hogy az emberek jobban boldogulnak az életben.

(Conversation/Hetek)

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!