A cég szerint a támadások májusban kezdődtek. Jelentésében kitért arra, hogy a támadások a Vatikánt és a hongkongi katolikus egyházmegyét egyaránt érintette, beleértve a Hongkong Tanulmányi Misszió vezetőjét, akit Ferenc pápa de facto képviselőjeként tartanak számon Kínában.
Az akció a hongkongi egyházmegye és a Vatikán közötti kommunikáció felderítését célozta, és eszközeiben illetve módszereiben a vállalat szerint egyezett a kínai állam által korábban alkalmazott hekkercsoportokéval.
A Recorded Future jelentése szerint sok éve vesznek célba kínai kormány által szponzorált csoportok vallási kisebbségeket Kínában, különösen az úgynevezett Öt Méreg kategória tagjait, a tibeti, falun gong, és ujgur muszlim közösségeket.
"A legutóbbi akció keretében 2020 júliusában Amerika több kínai keresztény személyt célzó email-fiókokat érintő hekkertámadást is azonosított, többek között egy hsziani pásztort és egy csengdui földalatti gyülekezet vezetőjét is, akit később két, kínai belbiztonsági ügynök le is tartóztaott."
Bár a kínai külügyminisztérium nem reagált az üggyel kapcsolatos megkeresésekre, Peking általában minden állami-hátszelű hekkelési vádat tagad, és magát állítja be áldozatnak azokkal kapcsolatban.
A hekkertámadás nem sokkal azután történt, hogy egy rendkívül ritka találkozó keretében Peking és a Vatikán külügyminisztere egyeztetett Németországban. A két fél között ilyen szintű hivatalos találkozóra évtizedek óta nem került sor.
A Vatikán és Peking várhatóan idén szeptemberben újratárgyalja a fontos mérföldkőnek tekintett 2018-as megállapodást, mely stabilizálta a Római Katolikus Egyház és Kína kapcsolatait. A The Hill információi szerint a tárgyalások során a püspökök kinevezésével kapcsolatos jogkör és a gyülekezetek státuszával kapcsolatos kérdések is napirendre kerülnek majd, tekintve, hogy Kína egyre nagyobb befolyásra törekszik az ügyben.
A kínai delegáció látogatására a tervek szerint már sort került volna, azonban a koronavírus miatt elhalasztották.
Hszi Csinping kínai elnök országszerte nagymértékben megnövelte a kormány felügyeletét a vallások felett az elmúlt időszakban, beleértve a templomokon és házakban levő keresztek leverésének elrendelését 2014 és 16 között, illetve a túlnyomórészt ujgurok számára létesített nagy botrányt kavaró gyűjtőtáborokat.
Kína és a Vatikán között az elmúlt évtizedek során feszült volt a viszony, 1951-ben meg is szakadt, miután a Szentszék hivatalosan elismerte Tajvan függetlenségét. 2014-ben Peking a hagyománnyal szakítva megengedte, hogy a pápa repülőgépe átrepüljön a kínai légtéren Dél-Korea felé. Ferenc pápa hálából áldását küldte Hszi-nek. További feszültséget okozott viszont a közelmúltban kínai kormánytisztviselők részéről megfogalmazott vád, miszerint az egyház aktívan segíti a demokrácia-párti hongkongi tüntetőket velük szemben.
hetilap
