Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel.

Magyarország levonta a tanulságokat történelme sötét fejezetéből

Orbán Viktor miniszterelnök a holokauszt nemzetközi emléknapján a legmagasabb elismerését fejezte ki Ronald S. Laudernek, a Zsidó Világkongresszus elnökének azért a munkáért, amelyet az áldozatok emlékének megőrzése érdekében, illetve az antiszemitizmus újjáéledése ellen kifejt.

Levelében a magyar miniszterelnök azt írta: feleségével vissza-visszatérően felidézik azt a nagyszerű beszédet, amelyet a szervezet elnökétől hallhattak az Auschwitz-Birkenau-i haláltáborban tartott tavalyi megemlékezésen.

"Mint magyarországi gyökerekkel rendelkező vezetőt szeretném biztosítani Önt, hogy Magyarország levonta a megfelelő tanulságokat a magyar történelem azon sötét fejezetéből, amely oly' sok zsidó közösséghez tartozó honfitársunkat fosztotta meg az életétől, a túlélőket pedig a szeretteiktől"

- fogalmazott Orbán Viktor.

Emlékeztetett arra, hogy az antiszemitizmus ellen a magyar kormány továbbra is a zéró tolerancia talaján áll, és a közös értékek jegyében további együttműködést ajánlott fel a Zsidó Világkongresszusnak és elnökének.

A világ zsidó közössége érdekében végzett munkájához sok erőt és jó egészséget kívánok, az áldozatok előtt fejet hajtva

- zárta levelét a miniszterelnök.

Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot

Gulyás Gergely a közösségi oldalán megosztott videóban úgy fogalmazott: "Emlékezünk a világ zsidóságának második világháború alatti tragédiájára, amely Európa és Magyarország történelmének is borzalmas tragédiája volt. Számon tartjuk a gyilkosokat, akik a faji felsőbbrendűség tudatában alkottak törvényeket, hoztak ítéleteket, adtak parancsokat és gyilkoltak ártatlan embereket. Emlékezünk, hogy a XXI. században elkerüljük a XX. század istentelen és embertelen diktatúráit".

"Emlékezünk az áldozatokra és mindarra, amit velük vesztettünk: a falvak és városok elveszett közösségeire, az általuk teremtett világra, amelyeket sok nemzedék élete és szorgalma hozott létre, és amelynek helyét azóta sem tölthette be senki"

- mondta.

Hozzátette: "Emlékezünk a hősökre, akik emberek tudtak maradni az embertelenségben. Akik legyőzték a félelmeiket és a reménytelenség idején is segítettek. Emlékezünk a megmentett életekre: azokra, akik áldozatként és tanúságtevőként részesei mindennapjainknak."

Gulyás Gergely kitért arra: Magyarország ma képes megvédeni a magyar zsidóságot, ugyanakkor a kormány érzékeli az új antiszemitizmus erősödését a világban. Aggodalommal figyelik a vallásszabadságot jogi és adminisztratív eszközökkel korlátozni akaró törekvéseket - tette hozzá, hangsúlyozva, kiállnak a mindennapos fizikai fenyegetés árnyékában élő zsidó közösségek mellett.

Ma Magyarországon az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia nemcsak kormányzati parancs, hanem társadalmi valóság is - mondta, megjegyezve, "gondolhatnánk, hogy ez így természetes, napjaink Európájában azonban egyáltalán nem az.

"Nyugat-Európa az új antiszemitizmus felívelésének időszakát éli, és az ezt előidéző társadalmi folyamatokra nem találja a választ "

- tette hozzá.

Azt mondta: a magyar zsidóságnak szűk nyolc évtizeddel ezelőtt nem nyújtott védelmet a saját hazája. "Sőt - különösen a német megszállás után -, gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással a magyar állam is közreműködött az elkövetett borzalmakban". A miniszter hangsúlyozta: hét és fél évtizeddel később a magyar zsidóság az Európában létező legnagyobb biztonságban élhet a hazájában.

Mindazok emléke legyen áldott, akiknek ez nem adatott meg!

- zárta üzenetét a miniszter.

(Hetek/MTI)