2001. 04. 21. (V/16) Lapszám

Tartalom ajánló

Külföld

Egy rossz mozdulat

Cincinnatiben 2001. április 7-én egy szolgálatot teljesítő rendőr agyonlőtt egy gyanút keltő fekete tizenévest. Enynyi lenne a hír. Nem az első eset azonban, hogy az Egyesült Államokban ilyen közlemény látott napvilágot. Tíz évvel ezelőtt nemcsak Amerika, de az egész világ jóérzés? polgárait megdöbbentette az a bánásmód, amelyben a Los Angeles-i rendőrség részesítette a fekete Rodney Kinget, akit a világ tévénézőinek szeme láttára vertek szinte eszméletlenre a helyi rendőrök.

Nem érdemes füllenteni

Magyarország és Oroszország között 2001. június 3-tól új vízumrendszer lép életbe. A két ország közötti utazás már tavaly júniusban sem volt problémátlan, amikor bevezették az úgynevezett "ideiglenes kiegészítő rendtartást" az Oroszország és Magyarország között utazó polgárok részére. Ennek megfelelően ahhoz, hogy egy orosz állampolgár Magyarországra utazzon vagy egy magyar Oroszországba, az útlevélen kívül magánszemélytől vagy cégtől kapott meghívólevélre is szüksége volt, méghozzá annak eredeti példányára, melyet a határon kellett felmutatnia. Amennyiben a beutazónak nem volt meghívója, vagy annak csak másolatát tudta felmutatni, vízumot kellett váltania. Június másodikáig ez a szabály érvényes, június 3-tól azonban a két ország között már az új vízumrendszer működik: a meghívók önmagukban keveset érnek, ahhoz azonban szükségesek, hogy az adott országok nagykövetségein vízumot kapjunk.

Jugoszlávia sorsa a tét

Érezhetően nőtt a feszültség Jugoszlávia kisebb tagállamában, miközben Montenegró választásokra készül. Az előrehozott választások tétje nemcsak az, hogy melyik politikai erő fogja a következő években irányítani az ország sorsát, hanem a Szerbiával való kapcsolat fennmaradása és annak politikai következményei is. A mostani kormányzó többség győzelme könnyen pontot tehet a dél-szláv államszövetség történetének a végére.

A galambok elrepültek

Az elmúlt hetek békére irányuló erőfeszítései csődöt mondtak. A palesztin és a libanoni iszlám fundamentalista terrorszervezetek átlépték a terrorizmus "véres vörös vonalát", és Izrael ellen immár összehangolt, hadüzenet nélküli háborút vívnak. A Libanonban állomásozó palesztin fegyveresek – a Hezbollahhal együtt – Izrael északi határa elleni támadásokra készülnek. Maga Arafat is Damaszkuszba tart, hogy közös szír–palesztin frontot hozzanak létre. Apjához hasonlóan Basar Asszad is visszautasította az izraeli békeajánlatot, és ugyanezt tette Jasszer Arafat palesztin vezető is. A néhai szír elnök visszakaphatta volna az egész Golán-fennsíkot Simon Peresztől, de neki a Genezáret-tó vize is kellett volna. Arafat pedig megalapíthatta volna a palesztin államot Jeruzsálem fővárossal, ám neki – úgy látszik – ennél több, vagy talán más kellett. A béke galambjai tartósan elköltöztek a térségből, és a fegyvereknek adták át a stafétabotot. A napokban a háborús helyzet – a fenti páros "jóvoltából" – tovább eszkalálódott.

Belföld

Az előny Grespiknél

Grespik László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal (FKH) vezetője bevonta a XV. kerületi Meixner iskola működési engedélyét. Tavaly nyáron – más indokokra hivatkozva – hasonló döntés született, ezt azonban a Belügyminisztérium (BM) megsemmisítette. Az iskola most is a minisztériumhoz fordult jogi helyzetük újbóli helyreállítása végett, a minisztérium azonban nem tartja magát illetékesnek az ügyben.

Megtestesül-e a pártszimpátia

Szegeden egy ideje a reklám- és rendezvénycélú közterület-használattal kapcsolatos feladatokat egy magáncég (Szegedi Városkép Kft.) látja el. A pártok ilyen jelleg? kérései is várhatóan ezen az úton fognak teljesülni, aminek viszont több képviselő nem örül. Attól félnek ugyanis, hogy a fideszes ügyvezető igazgatóval működő cég nem egységesen fogja elbírálni a különböző pártok közterület-használati pályázatát.

Érdektelenség és konyhai politizálás

A héten jelent meg egy neves pécsi politológusok, közéleti személyiségek tollából született tanulmánykötet Politikum Pécsett címmel, amely komplex kutatásokra alapozva mutatja be a helyi politikai életet. Bretter Zoltán politológussal, a Pécsi Tudományegyetem tanárával, a könyv egyik szerzőjével a vidéki közéletről beszélgettünk.

Kész-e a keresztény értelmiség

Siófokon tartotta a Pax Romana elnevezés? katolikus értelmiségi szervezet 43. konferenciáját Válaszra váró kihívások címmel. A katolikus szervezet ezúttal (is) az egyház megújulását célozta meg. A "magamat kigúnyolom, ha kell"-jelleg? felszólalások sorát kísérhette figyelemmel a mintegy kétszáz főnyi hallgatóság már az első nap folyamán.

Kiűzetés az iskolából

Amíg csak néhány gyerek panaszkodott az új "pap bácsira", addig nem volt gyanús senkinek. A sorozatos és egybehangzó panaszok azonban egyértelművé tették: Deszk új katolikus plébánosa nem tudja kordában tartani lobbanékony természetét és pedofil hajlamait: a fiúkat ütlegeli, a kislányokat pedig intim helyeken simogatja. A szülők tiltakoznak, a megyés püspök kivizsgál, a pap pedig tagad.

Azbeszt a BS-ben

Két héttel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy elkezdődött a leégett BS romjainak bontása, de az épületben található azbeszt szakszer? bontása kérdéses volt. A Hetekben megjelent cikk után az egyik napilapnak Szikra Sándor, az építkezés műszaki ellenőre úgy nyilatkozott, hogy az azbeszt bontásánál az előírásoknak megfelelően fognak eljárni. Az elmúlt két hét azonban nem erről győzte meg a környék lakóit. Az azbeszt világszerte veszélyes hulladéknak minősül, ezért annak lebontása, tárolása, szállítása és végleges elhelyezése is szigorúan szabályozott. Nyugaton ezeket a szabályokat be is tartják vagy betartatják. Ennél a közpénzekből finanszírozott projektnél nem így történt.

Hamarosan megjelenik Tihanyi Péter interjúválogatása

Hit és értékek

"Ráchel siratja fiait" - A zsidó vészkorszakok története

Holokauszt, soá, vészkorszak, Judenmord – szavak, amelyek nemhogy egyenként, de együttesen sem fejezik ki mindazt, ami 1933 és 1945 között zajlott azon a kontinensen, amely önmagát a keresztény vallás bölcsőjének, a legtöbbre hivatott civilizáció és kultúra hordozójának vallja. Tizenkét év alatt körülbelül hatmillió európai zsidót öltek meg külön erre a célra létesített megsemmisítőtáborokban, lőttek tömegsírokba, dolgoztattak és/vagy éheztettek halálra gettókban vagy munkatáborokban. A holokauszt miértjére azóta keresik a választ. (2001. 04. 21.)

Hetek

ARCHÍVUMUNKBÓL AJÁNLJUK:

A pészach és a húsvét párhuzamos üzenete

Az elsőszülöttek mi vagyunk »

Nasinszky Péter / Hit és értékek

A megmenekülés ünnepe

Mi is a húsvét? »

Ruff Tibor / Hit és értékek

Húsvét, az örömünnep

A szabadulás és a megváltás története »

Finta Szilvia / Háttér

hetilap