A sportcsarnok küzdőtere alatti helyiség mennyezetére annak építésekor az egyik legveszélyesebb egészségkárosító anyagot, a kék azbesztet szórták hőszigetelésként, amelynek alkalmazását nem sokkal a csarnok építésének befejezése után egyébként Magyarországon is betiltották. A bontási terv elkészültekor ennek a szakszer? eltávolításával is számoltak, de miután a helyiség födémét megbontották, láthatóvá vált, hogy sok tonnányi beton keveredett össze az azbeszttel, és ezért lehetett rá számítani, hogy a beruházó igyekszik majd olyan megoldást találni, amely a lehető legolcsóbb és a legkevésbé szakszerű. Hatóságként az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (ÁNTSZ), valamint a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyeletnek kellett volna az előírásokat betartatnia, ám erre valamiért mégsem került sor. A 2300 négyzetméternyi, körülbelül 70 köbméter azbesztet a több száz tonna betonnal együtt óriási tempóban munkagépek bontották le, rakták teherautókra és hordták el Dunaújvárosba, egy olyan hulladéklerakóba, amely egyáltalán nem alkalmas az azbeszt tárolására. A munkavégzés során sem az ott dolgozók, sem a környék lakóinak egészségét nem védte speciális légzőkészülék. A Hetek információi szerint a Magyar Azbesztszövetség is vizsgálatot tart az ügyben.
Szakszer? azbesztmentesítéskor egyébként a munkaterületet teljesen légmentesen le kell zárni, hogy a külső levegőbe azbesztpor egyáltalán ne kerülhessen. A bontási munkát végzőknek szigorú munkavédelmi előírásoknak kell megfelelniük: speciális légzőkészülékben, ruházatban kell dolgozniuk. A lebontott azbeszthulladékot többréteg? zsákokba rakják, és Magyarország egyetlen erre alkalmas, Aszódon található veszélyeshulladék-tárolójába szállítják, ott olyan földalatti tároló silókba helyezik, hogy az azbesztpor ne kerülhessen többé a levegőbe. Még a munkaruha és a keszty? is, amelyet a munkások az azbesztbontás során használnak, veszélyes hulladékká válik, és a földalatti silóba kerül. De a munkavégzés után a kézmosásra használt víz is csak speciális szűrés után kerülhet a csatornába.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2001. 04. 21. (V/16)
