Hivatalosan is eltörölte a rabszolgaság szabályozását Franciaország

A Max Mathiasin, a Karib-szigetekhez tartozó Guadeloupe egyik centrista képviselője által benyújtott törvényjavaslatot májusban már egyhangúlag elfogadta a Nemzetgyűlés. Kedden a szenátorok is valamennyien igennel szavaztak a felsőházban egy ünnepélyes ülés keretében.

Fogjunk össze és védjük meg közösen az értékeinket! Hit, család, nemzet - a Hetek ezért dolgozik. Állj mellénk te is: hetek.hu/tamogatas

Az Emmanuel Macron államfő által támogatott szöveg jelentősége elsősorban szimbolikus, miután olyan XVII. és XVIII. századi, a rabszolgaságot szabályozó királyi rendeleteket töröl el, amelyek a rabszolgaság 1848-as végleges felszámolásával érvényüket vesztették, de a mai napig a francia jog részét képezték, minden jogi hatás nélkül.

Ezek a szövegek a rabszolgaságra kényszerített embereket "ingó vagyontárgyként" határozták meg, akiket egy tulajdonos ugyanúgy megszerezhetett és eladhatott, mint más vagyontárgyat, és büntetéseket írtak elő a szökések esetére - a füllevágástól kezdve a halálbüntetésig.

"A Fekete Törvénykönyv szervezte meg és legitimálta a rabszolgaságot. Ma már nincs helye a jogunkban, még emlékül sem. Ez a szöveg a történelmünkhöz tartozik, nem a jogalkotásunkhoz" - hangsúlyozta Naima Moutchou tengerentúli ügyekért felelős miniszter a szenátusi vitában.

"Az eltörlés nem jelenti azt, hogy lezárjuk vagy hogy tovább lépünk, hanem azt jelenti: elkötelezzük magunkat amellett, hogy a rabszolgaságot, a gyarmatosítást, illetve ezek örökségét soha nem felejtjük el, nem torzítjuk el, és nem válunk közömbössé velük szemben"

- mondta a szenátorok előtt Aurore Bergé. A diszkrimináció elleni küzdelemért felelős kormánytag kiemelte, hogy a rasszizmus "nem szűnt meg a rabszolgaság eltörlésével", ezért - mint jelezte -, decemberben törvényjavaslatot terjeszt be a "nemzeti kohézióról", valamint a "rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelemről".

Az elfogadott törvényjavaslat előírja, hogy a kormánynak be kell nyújtania egy jelentést a gyarmati jogalkotásról és annak hosszú távú hatásairól, elsősorban a rasszizmus vagy a rabszolgaság történetének helyéről a tantervekben.

A viták nagyrészt a francia rabszolgatarás és a gyarmati történelem körül forogtak, valamint ezeknek a mai napig érezhető hatásairól, mint például a Franciaország tengerentúli és európai területei közötti tartós egyenlőtlenségekről, valamint a fekete bőrűek által elszenvedett diszkriminációról.

A jóvátétel kérdése is élénk vitákat váltott ki, miután a korábbi rabszolgatartók kártérítést kaptak a rabszolgaság eltörlését követően, ellentétben a volt rabszolgákkal.

A rabszolgaság és a rabszolga-kereskedelem bűncselekményként való meghatározásáról szóló, 2001. május 21-én elfogadott törvény 25. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Macron úgy ítélte meg, hogy "ezt a hatalmas kérdést" nem szabad megkerülni. Hozzátette azonban, hogy "hamis ígéreteket sem szabad tenni", és nem jelentett be konkrét intézkedéseket. Franciaország volt az első olyan ország a világon, amely törvényi szinten bélyegezte meg saját gyarmatosító múltjának a rabszolgaságra vonatkozó részét.

(MTI / Hetek)