Ahogy arról beszámoltunk, az elmúlt években jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező mozgalom indult Izraelben, annak érdekében, hogy a legszentebb történelmi helyszínen, a jeruzsálemi Templom-hegyen – amely a főváros részeként teljes izraeli szuverenitás alatt áll – szabadon gyakorolhassák a nem-muszlim hívők is a lelkiismereti- és vallásszabadsághoz fűződő jogaikat.

MÁR CSAK PÁR NAP! Csatlakozzon Ön is a Hetek előfizetőihez, most akár autót nyerhet! Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.

Mint ismert, Izrael 1967-ben, a hatnapos, önvédelmi háború során felszabadította Jeruzsálemet a jordániai megszállás alól, és egyesítette az 1948-ban háborús agresszióval kettészakított várost. A zsidó állam azóta teljes szuverenitást élvez Jeruzsálemben, beleértve az Óváros teljes területét is. A baloldali, világi cionista izraeli kormány, Mosé Dajan hadügyminiszter javaslatára azonban a Templom-hegyet a muszlim hatóság, a Wakf felügyeletére bízta, annak ellenére, hogy az iszlám vallási épületek (a Szikladóm és az al-Aksza mecset) előtt itt állt a Salamon király által épített Első Szentély, majd a második zsidó templom is, amelyet a római hadsereg rombolt le Kr. u. 70-ben.

Évtizedeken keresztül az ún. status-quót a muszlimok kirekesztő módon úgy értelmezték, hogy a területhez kizárólag nekik van joguk, és ezt az álláspontot sokáig az izraeli hatóságok (és a rabbik egy része is) is hallgatólagosan elfogadták. Az ezredforduló után azonban először civil aktivisták, majd nemzeti-cionista politikusok is sürgették a vallásszabadság gyakorlati helyreállítását a Templom-hegyen. Évről-évre egyre több zsidó látogatott fel a szent helyre, és az utóbbi években a rendőrség is tolerálta a mind nyilvánosabb imádkozásokat.

Ezt a változást keresztények is megtapasztalták, a Hetek tudósítója élőben jelentkezett be a Templom-hegyről, ahol szabadon lehetett fennhangon zsoltárokat olvasni.

Mint arról a Times of Israel című lap beszámolt, most a Ben Gvir izraeli nemzetbiztonsági miniszter felügyelete alá tartozó rendőrség hivatalosan is megerősítette a nem muszlim imádkozásra vonatkozó tilalom feloldását, és egyben engedélyezte, hogy a zsidó hívők a hagyomány szerint napi háromszori imákat tartalmazó nyomtatványokat és könyveket is felvigyenek a hegyre.

A rendőrség nyilatkozata nem csak a zsidó hívőkre vonatkozik, az új rendelkezés megerősítette a nem muszlim imádkozás hivatalos engedélyezését is, hangsúlyozva, hogy a rendőrök

„minden vallás és közösség számára lehetővé teszik a szabad istentiszteletet és a Templomhegy látogatását”.

Annyi korlátozás maradt meg, hogy a muszlimok által használt vallási épületekben és környékén nem engedélyezett a nyilvános ima. „A meglévő rend fenntartása érdekében úgy döntöttek, hogy ezeknek a lapoknak a használata kizárólag a rendőrség által meghatározott területekre korlátozódik” – tette hozzá a rendőrség.

A témáról további részletek olvashatók a Hetek pénteken megjelenő új számában, amely egyben a téli előfizetői akciónk keretében most megrendelhető, a fődíj egy Toyota személygépkocsi.