A konvenció keddi napját a first lady, Melania Trump zárta, aki a Fehér Ház teljesen megújított Rózsakertjében mondta el beszédét vendégek előtt.
Melania Trump felidézte, hogy kommunista országban, Szlovéniában született és 26 évesen érkezett az Egyesült Államokba, "a lehetőségek országába". Az elnököt együttérző emberként írta le, és arra bíztatta az amerikaiakat, hogy rá szavazzanak az ősszel.
"Március óta az életünk drámaian megváltozott" - mondta a first lady, utalva a koronavírus-járványra, és együttérzéséről biztosította a járvány áldozatainak családtagjait.
A járvány elleni küzdelemről szólva és férjére utalva leszögezte: "Donald fáradhatatlan lesz".
Visszautalt a demokraták múlt heti konvencióján elhangzott beszédekre is, mondván, hogy "csak a megosztottságot mélyítették el". Civilizált stílust és összefogást sürgetett. A beszédben azonban Melania Trump jobbára first ladyként szerzett emberi tapasztalatairól szólt: találkozóiról veteránokkal, beteg gyermekekkel, természeti katasztrófa idején Amerika egyes vidékein tett látogatásairól.
Az együttérzést említve úgy fogalmazott: "ebben rejlik Amerika ereje".
“Arra is szeretném megkérni az embereket, vessenek véget az erőszaknak és az igazság nevében folytatott fosztogatásoknak, és soha ne vonjanak le következtetéseken az ember bőrszínéből," - tette hozzá Melania.
Együttérzésről, egymás megsegítéséről, egyéni példaadásról szólt a beszédek jó része.
“Minden istentiszteleti helynek és hitgyakorlónak, akit megfosztottak vallásszabadságától, üzenem: apám harcolni fog önökért,"- jelentette ki beszédében Eric Trump.
Donald Trump szintén világossá tette: "Hisszük, hogy minden embert céllal teremtett meg Isten". Ezt jelölte meg okként, aminek következtében úgy döntött, megkegyelmez egy hitre jutott afroamerikai ex-bankrablónak.
Trump elnök a Fehér Házban - közvetlenül a konvenció kezdete előtt - teljes körű kegyelemben részesítette Jon Pondert, akit bankrablásért ítéltek el, a börtönben megtért, és miután a nevadai hatóságok az idei év elején szabadlábra helyezték, nonprofit szervezetet hozott létre a börtönbüntetésüket töltők lelki segítésére. Az afroamerikai férfi könnyezve vette át a teljes körű kegyelemről szóló elnöki dokumentumot, amely mentesíti őt minden priusztól.
Ponder New Yorkban nőtt fel, bandatagként rövid időn belül drog és alkohol függő lett, ami 12 éves korára az első letartóztatásához vezetett. A következő 25 évet hol börtönben töltötte, hol kinn, majd egy bankrablás után szövetségi bíróság előtt szembe kellett néznie azzal, akár 23 évet is kaphat.
Akkor Istenhez fordult, és megígérte neki, ha segít rajta, ő Őt fogja szolgálni. Végül 5 év börtönbüntetés lett az ítélet.
“Ahogy ott feküdtem a rozsdamentes acél cellámban, lácokkal a kezeimen és a lábaimon, hallottam, amint Isten szól hozzám: 'Részemről megtettem, amit kértél tőlem'. Majd azt mondta: 'Soha ne felejtsd el az ígéretet, amit tettél nekem'"
- emlékezett vissza Ponder. Ez követően kezdte el börtönszolgálatát, amit az óta is fáradhatatlanul végez.
A vallásszabadság fontosságáról szólt Cissie Graham Lynch - a néhai Billy Graham prédikátor unokája -, aki köszönetet mondott a Trump-kormány vallásszabadság teljes körű biztosításának érdekében vállalt harcáért és konkrét lépéseiért.
“Alapítóink nem egy csendes, elrejtet hitet vizionáltak, hanem azért harcoltak, hogy a hit hangjait mindig szívesen lássák, ne tudják elnémítani, vagy megfélemlíteni."
Az emberi helytállás példáit mutatta fel beszédében Abby Johnson, aki az abortuszklinikákat működtető Planned Parenthood nevű családtervezési szervezetet hagyta ott, hogy életvédő aktivistává váljék. “Én voltam a bűnelkövető ezen csecsemők és nők számára, most pedig Trump elnököt támogatom, aki többet tett a meg nem született magzatokért, mint bármely más elnök."
Az Abby Johnsonnal készített korábbi interjúnkat itt olvashatja el.
Mike Pence alelnök egy videóban Abraham Lincoln elnök Kentucky állambeli gyerekkori otthona előtt beszélgetett hitről és értékrendről amerikai "hétköznapi emberekkel", olyanokkal, akik életének valamelyik eseménye kapcsolódott a Trump-kormány egy-egy intézkedéséhez. Például egy édesanya a beteg kislányával együtt arról beszélt, hogy Trump elnöki rendelete tette lehetővé nála kísérleti stádiumban lévő gyógyszer alkalmazását.
Egy kentuckyi katolikus diák, Nicolas Sandmann idézte fel, hogy tavaly hogyan hurcolta meg őt a sajtó egy koholt történet alapján. Azzal vádolták meg, hogy egy washingtoni rendezvényen erőszakosan viselkedett egy őslakos (indián) férfival. A diákot életveszélyesen megfenyegették, és azt a katolikus iskolát, amelybe járt, emiatt rövid időre be kellett zárni. Sandmann végül pert nyert a The Washington Post ellen.
"A sajtónak más nem számított, csak az, hogy a konzervatív-ellenes, keresztényellenes, és Trump-ellenes narratívát erőltesse"
- mondta Nicolas Sandmann.
A főáramú média "Góliátja" ellen sikerrel pereskedő kis "Dávid" történetéről itt olvashat bővebben.
Maine és Wisconsin állambeli farmerek dicsérték a gazdasági intézkedéseket, Chris Peterson, wisconsini farmer például azt mondta: Trump üzletemberként igazán tudja, hogyan kell rendbe tenni a gazdaságot. Hasonló véleményt fejtett ki egy fémipari vállalkozás vezetője és egy minnesotai kisváros, Eveleth demokrata párti polgármestere is. Larry Kudlow, az Országos Gazdasági Bizottság elnöke kérdésbe foglalva mondta el álláspontját:
"Mit akarunk: erős gazdaságot, jólétet és optimizmust, vagy adóemelést, stagnálást és sötétséget?!"
Buzdította az amerikaiakat, hogy ha az előbbit akarják, akkor ismét Trumpra szavazzanak. Az elnök két gyermeke, Eric és Tiffany Trump szintén az elmúlt négy év kormányzati tevékenységét dicsérte. A konvención mindazonáltal erőteljes hangsúlyt kaptak a politikai kérdések is.
Pam Bondi volt floridai igazságügyi miniszter, aki korábban korrupciós ügyekkel foglalkozott, a demokraták elnökjelöltje, Joe Biden fiának ukrajnai üzleti ügyeit idézte fel, mint a korrupció példáját. "Biden álljon ki és számoljon be családtagjainak üzleti ügyeiről!" - mondta.
Rand Paul kentuckyi szenátor, miután dicsérte az adócsökkentést, Afganisztánra utalva kiemelte, hogy nemzedékek óta Donald Trump
"az első amerikai elnök, aki lezár és nem elindít háborút".
Ahogy arról már korábbi cikkünkben is írtunk, precedenst nélkülöző módon a közel-keleti körúton lévő Mike Pompeo magas rangú diplomata is felszólalt a republikánus párt konvenciójának 2. napján Jeruzsálemből, Izrael fővárosában. Döntését sokan bírálták, mondván: pozícióját és Jeruzsálemet pártpolitikai célokra használni "helytelen".
Elemzők emlékeztettek rá, hogy a tárcavezető megszegte a protokollt, mert külügyminiszter évtizedek óta nem mondott beszédet elnökjelölt-állító konvención.
Pompeo az "Amerika az első" gondolat jegyében fogant külpolitika eredményeit dicsérte. Kiemelte az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzését, terrorista vezérek likvidálását, a NATO megerősítésére tett erőfeszítéseket, az Ukrajnának szállított védelmi fegyverek ügyét és a Közel-Keleten tett lépéseket. E döntések Donald Trumpot "nem mindig tették népszerűvé egyes fővárosokban, de működtek" - szögezte le Pompeo.
(MTI/CBN/Hetek)
