Ez egy vélemény.

A Hetek 25 éve küzd a magzatgyermekek védelméért, áll ki a természetes családok mellett, valamint a hit és szólás szabadságáért. Ha számodra is fontosak ezek az ügyek, legyél te is a támogatónk!

A hangulatfokozó háttérzenéből szintén obszcén kifejezések szűrődnek, mindeközben éppen Gróf Andrássy Gyula lovas szobránál állok, innen látni rá legjobban a felbőszült tömegre. Nagyon úgy tűnik, hogy az egy-két ezer fiatal azért gyűlt össze, hogy kiadjon magából minden haragot, amit a magyarországi „abortusz-korlátozás” miatt érez.

Felháborodásuk már ott hibádzik, hogy valójában semmilyen korlátozás nem lépett életbe,

a szóban forgó belügyminisztériumi rendelet mindössze annyiban módosult, hogy az abortuszt igénylők kapnak ezentúl egy további információt a magzati létfunkciójáról (szívhang).

A tüntetésen összegyűlt fiatalok beszélgetései másról sem szólnak, mint a kormány szidásáról. Tulajdonképpen a színpadról sem hangzik el releváns érv, sem annak magyarázata, hogy ugyan miben korlátozná az abortuszt bármilyen mértékben is az új rendelet. Még abban a beszédben sem, ami indokolatlanul hosszan, háromnegyed órán át tartott.

A négy felszólalóból két nő hisztérikusan üvöltözik alpári stílusban. A harmadik egy színésznő, aki kifogástalan retorikával olvassa fel egy nőgyógyász üzenetét. A levél azt ecseteli, hogy mekkora kín számára és a páciense számára is, hogy oda kellene fordítania az ultrahang képét az anyuka felé. A negyedik felszólaló egy családanya, aki mintegy 15 percen keresztül sajnálkozott azon, hogy a szívhangot másnak is meg kell hallgatnia, habár elismeri:

számára ez volt élete legszebb élménye.

Talán nem véletlen, de az esetében volt a leghalkabb taps és ováció a tömegben (talán túlontúl sokszor kerültek szóba a gyermekek és babák a beszédében.) Akkor döntöttem el, hogy most már diszkréten odébbállok a tömegből, amikor Molnár Via, az egyik aktivista hisztérikus üvöltésben tör ki: „Sándor, Sándor, tűnj a p****mból!”

Úgy tűnik, a megmozduláson sikerült egy magzatról szóló információközlést átkeresztelni méhben való turkálásra. Mindeközben lényegében gyűlölködés indult hol általánosságban a férfiak ellen, hol Pintér Sándor ellen, hol pedig a „nő-, és gyermekgyűlölőnek” bélyegzett kormány ellen. Bennem pedig inkább az okozott gyomorgörcsöt a tüntetés első hivatalos mondatától kezdve, hogy

valójában egy gyűlölet-tüntetésre tévedtem.

Fiatal nőként: én kérek elnézést.