Elkérheti a főnököm a védettségi igazolványom?
Podcast a koronavírus adatvédelmi kérdéseiről
Elkérheti a főnököm a védettségi igazolványom?

Fotó: Shutterstock / PuzzlePix

A digitalizáció és globalizáció velejárója, hogy egyre több adat keletkezik, személyes adatainkat az okos telefonunk applikációitól kezdve a Facebook szerverein át rengeteg helyen tárolják. A koronavírus járvány újabb kihívások elé állította az adatvédelmet. Rögzítheti-e a főnökünk az egészségügyi adatainkat? Milyen adatokat kérhet el a pincér az étteremben? Alkotmányos-e a kontaktkutató alkalmazás? Megalapozott a totalitárius államtól való félelmünk? Dr. Péterfalvi Attilával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével beszélgettünk.

„A koronavírus járvány elleni védekezés olyan feladatként jelentkezett az adatvédelmi hatóságnál, amelyre korábban nem volt példa.” – kezdte a beszélgetést Dr. Péterfalvi Attila. Mivel a jelenség minden országban bekövetkezett, így szoros nemzetközi együttműködésben dolgoztak az európai adatvédelmi szakemberek.

„Új kérdésként merült fel, hogy egy ilyen világjárvány esetén a járvány megfékezéséhez mennyire szükséges személyes adatok, különleges adatok, egészségügyi adatok kezelése.” -fogalmazott.

A kontaktkutatáshoz használt alkalmazások helymeghatározó adatok kezelését rendben találta az adatvédelmi biztos. Magyarországon két applikációt használtak: a kontaktkutatáshoz a VirusRadart és a magyar fejlesztésű Házi Karantén Rendszer, ami karantén idején mutatta a személy tartózkodási helyét, így kiváltva a rendőri ellenőrzést. Ez utóbbinak a használata törvényen alapul, csak a rendőr személyes jelenlétét váltotta ki, az előbbi pedig csak értesítést küldd, ha valaki bizonyos ideig egy fertőzött közelében tartózkodik, de más, névhez kötött adatot nem rögzít.

„A vírus leküzdésével kapcsolatban számtalan olyan adat kezelése történik, ami az Adatvédelmi Rendelet szerint az érzékeny, a különleges adatok kategóriájába tartozik, akár a betegségre vonatkozó adat, akár az is, hogy valaki védett.

A védettségi igazolás, a védettség ténye különleges adatok kezelését jelenti.” – magyarázta. Hozzátette, hogy ezért fontos, hogy világos szabályai legyenek annak, hogy a védettségi igazolást ki kérheti el, milyen körben lehet felhasználni és milyen adat rögzíthető.

A munkáltató jogosult kockázatelemzés körében meghatározni azokat a munkaköröket vagy személyi köröket, ahol a munkavállalók védelme érdekében bizonyos feladatokat csak védettségi igazolás védelme mellett lehet végezni. Péterfalvi szerint azonban nem lehet senkit kirúgni az oltás megtagadása miatt: a védettséggel nem rendelkezés nem vezethet valamely munkavállaló egészségügyi alkalmasságának megvonásához. A munkáltatót további szabályok is kötik: a home office-ban dolgozóktól nem kérheti a védettséget, és a többi munkavállaló védettségi igazolványát sem fénymásolhatja le.

Péterfalvi emlékeztetett, az Adatvédelmi Rendelet alkalmazása most sincs felfüggesztve:

akár színházról, étteremről vagy konditeremről megyünk, ahol meg kell adni az adatainkat, ott adatkezelési tájékoztatót is alá kell írnunk. Bármikor kérhetjük az adataink törlését, módosítását, élhetünk a jogainkkal!

A digitalizáció, globalizáció volt az egyik indoka az Adatvédelmi Rendelet megalkotásának, aminek a bevezetése óta Péterfalvi szerint új világban élünk, Európával kapcsolatban kevesebb, de a világ sok országában vannak adatvédelmi problémák. A totális kontrollra példaként a kínai arcfelismerő, lakosságot viselkedése alapján pontozó rendszerét. „Ez az emberek teljes megfigyelése.” – fogalmazott.

Hozzátette, hogy az Európai Bíróság már kétszer kimondta, hogy az Egyesült Államokban nem létezik európai értelemben adatvédelem. Péterfalvi elmondta, hogy európai országok polgárainak személyes adatai évente körülbelül 1000 milliárd eurós üzleti hasznot jelent, és az Adatvédelmi Rendelet azt a célt is szolgálja, hogy ne lehessen gazdasági előnyt kovácsolni abból, ha valaki nem tartja be az adatvédelmi szabályokat. „A digitalizáció, globalizáció nem állítható meg, de nekünk az a fontos, hogy egy erős, kikényszeríthető adatvédelmi rendszer jöjjön létre, ami mederbe tartsa a big data és mesterséges intelligencia használatát, és fel lehessen ellene lépni, ha jogsértő módon történik.” – foglalta össze az európai helyzetet Péterfalvi. Azonban ez nem csak adatvédelmi kérdés, ma már választásokat lehet eldönteni a technológia használatával, ami már az államok szuverenitásába való avatkozás.

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!