Kurz egyben bejelentette, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) frakcióvezetőjeként folytatja politikai karrierjét az osztrák parlament alsóházában (Nationalrat). Közölte, hogy megtartja pártvezetői tisztségét is.
Sebastian Kurz ismételten hangsúlyozta, hogy hamisak az ellene felhozott vádak. Mint mondta, a parlamenti munkához visszatérve megragadja a lehetőséget, hogy megcáfolhassa a gyanúsításokat.
Azzal indokolta lemondását, hogy elejét kívánja venni egy hónapokig tartó felfordulásnak és patthelyzetnek.
"Egy ilyen helyzetben nem szabad, hogy a személyes, illetve pártérdekek vagy a politikai számítás kerüljön előtérbe"
- hangoztatta.
"Országom előrébb való a személyemnél"
- húzta alá Kurz hozzátéve, hogy a patthelyzet feloldása és az ÖVP/Zöld Párt koalíciójának megtartása érdekében döntött a lemondás mellett.
Kijelentette, hogy Alexander Schallenberg rendelkezik azokkal a diplomáciai készségekkel, amelyek szükségesek a pártok közti bizalom helyreállításához.
A kormányválságot az idézte elő Ausztriában, hogy a gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálódik a kancellár közvetlen környezetében. A WKStA azt próbálja kideríteni, hogy manipulálta-e ÖVP az Österreich című tömeglapban megjelent közvélemény-kutatási adatokat 2016-ban, és közpénzből fedezték-e a megjelentetésüket.
Werner Kogler zöldpárti alkancellár csütörtökön kétségbe vonta Kurz politikai cselekvőképességét a kialakult helyzetben, ami koalíciós válsághoz vezetett az ÖVP és a koalíciós partner Zöld Párt között. A botrány nyomán az ellenzék arra készült, hogy kedden bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kancellár ellen.
Az osztrák ellenzéki pártok csalódottan reagáltak szombat este arra, hogy folytatja a kormányzást a Zöldek és az Osztrák Néppárt (ÖVP) kormánykoalíciója Sebastian Kurz kancellár nem sokkal korábban bejelentett lemondása után.
Miután a néppárti kancellár szombat este lemondott tisztségéről, és a szintén néppárti Alexander Schallenberg külügyminisztert javasolta utódjának, Werner Kogler zöldpárti alkancellár üdvözölte a fejleményeket, és bejelentette a Zöldek és a néppárt kormánykoalíciójának folytatását.
Kevésbé lelkesen reagáltak az ellenzéki pártok a kancellárcserére, mivel az elmúlt napok tárgyalásai nyomán inkább abban reménykedtek, hogy az ÖVP kizárásával új, négypárti koalíció jön létre a szociáldemokraták (SPÖ), a szabadságpártiak (FPÖ), a liberálisok (NEOS) és a Zöldek (Grüne) részvételével.
Pamela Rendi-Wagner, az SPÖ elnöke csalódottan nyilatkozott arról, hogy a Zöldek nem léptek ki a koalícióból. Véleménye szerint ugyanaz a kormányzati politika fog folytatódni, mint eddig. Szerinte
a néppárt "beáldozta" Kurzot, hogy a hatalomban maradhasson.
Kijelentette, hogy Kurz ugyan már nem kancellár, de mint frakcióvezető és pártelnök "árnyékkancellárként" továbbra is ő mozgatja majd a szálakat. A szociáldemokrata politikus kételkedik abban, hogy a kormánykoalíció a jövőben sikeresen tud működni, és a kormányzati munka meghozza a stabilitást.
Beate Meinl-Reisinger, a NEOS elnöke megkésettnek nevezte a kancellár lemondását. Úgy véli, a feddhetetlenség nemcsak a kancellári, hanem a parlamenti frakcióvezetői tisztségnek is előfeltétele.
"Kurz az új szerepkörben is kezében tartja majd a hatalmat"
- tette hozzá.
Herbert Kickl, az FPÖ elnöke szerint Kurz azzal, hogy a képviselőket megillető mentelmi jog mögé menekül, megszegi azt az ígéretét, miszerint mielőbb tisztázni szeretné magát a korrupciós vádak alól. A szabadságpárti politikus is úgy véli, hogy Kurz ugyan már nem kancellár, de a néppárti politikai irányítás továbbra is nála marad.
(MTI/Hetek)
hetilap
hetilap
