Trump vámháborút vív az egész világgal, ami megvisellte a dollárt.(forrás: WhiteHouse)
A számok egyenesen megdöbbentőek: lapzártánkkor alig 318 forintért lehetett venni egy dollárt, míg tavaly januárban, Joe Biden elnökségének utolsó heteiben még 400 forint felett jegyezték az amerikai valutát. Ez a magyar vásárlóknak természetesen előnyös, mert emiatt csökkent például érzékelhetően a dollárban nyilvántartott benzinár, és lehet kedvező áron vásárolni az amerikai import termékeket, például az iPhone-t. (Ugyanakkor a forint látványos erősödése csak még durvábbá teszi az élelmiszer inflációt, mert a hazai szupermarketekben érzékelhető 15-20 százalékos dráguláshoz hozzá lehet számolni a forint erősödését is. Ugyanez a helyzet a lakásárakkal is.)
De vajon tényleg haldoklik a dollár, vagy csak valamilyen különös spekuláció zajlik világméretekben? Egyik figyelmeztető jel, hogy az amerikai valuta zuhanásával párhuzamosan újabb és újabb rekordokat dönt az aranyár, amely a héten átlépte a történelminek számító 5000 dollárt unciánként. A nemesfém hagyományosan a biztonsági tartalék szerepét tölti be ingatag pénzügyi környezetben, így érthető, hogy mind a magánbefektetők, mind pedig az államok tartalékalapjai részéről erőteljesen megnőtt a kereslet.
Szintén egy magyar vonatkozású megjegyzés ehhez a folyamathoz: ma joggal éri éles kritika a Magyar Nemzeti Bank előző vezetését a pazarló, felelőtlen, sőt a gyanú szerint akár törvénytelen gazdálkodásuk miatt, azt azonban nem lehet elvitatni Matolcsy György volt jegybankelnöktől, hogy példátlanul előrelátó lépés volt, hogy 2018 és 2024 között az MNB harminchatszorosára (!) növelte a jegybank aranytartalékát: a 2018-as 3,1 tonnáról 2024-re 110 tonnára. A döntés az aranyvásárlásról akkor történt, amikor már egy évtizede gyakorlatilag változatlan volt az árfolyam, és a pénzügyi közhangulat nem számolt azzal, hogy az arany ára érdemben változni fog. 2018-hoz képest azonban ma több mint négyszerese az aranyár. Bár a pontos beszerzési árat nem ismerjük, ha csak a 2024 utáni értéknövekedést nézzük, akkor is 5-6 milliárd dolláros (1500-2500 milliárd forintos) hasznot hozott a Matolcsyék által bevásárolt „nemzet aranya”. Bármi is történt tehát az MNB-ben az előző vezetés alatt, az kétség nélkül kijelenthető, hogy – amint azt az ellenzék vezetője hangoztatni szereti – a „történelem legnagyobb bankrablása” idején a nemzeti vagyon jelentősen nőtt, és ma Magyarország a régió egyik legnagyobb és világméretekben is jelentős aranytartalékával rendelkezik.