A szabadságjogok korlátozása ellen tüntetők a Covid-zárlatok idején.(Fotó: AP)
„A 9/11 után bevezetett rendkívüli intézkedések nem ideiglenes válaszlépések voltak egy krízisre, hanem egy átfogó, permanens megfigyelési infrastruktúra alapkövei. A válság elmúlt, a szabadságjogaink korlátozása viszont velünk maradt” – mondta Edward Snowden egykori amerikai nemzetbiztonsági elemző, kiszivárogtató a szeptember 11-ei terrortámadások huszadik évfordulóján.
A megállapításhoz hozzátehetjük: nemcsak az al-Kaida és társai által a nyugati világra rászabadított rettenet okozta válság nyomán születtek ideiglenesnek szánt, ámde rendszerszerűvé vált intézkedések, hanem az ezt követő globális krízisek – a 2008-as globális pénzügyi válság, az évekig elhúzódó Covid-19 pandémia, az ezután rögtön következő ukrajnai háború és a hullámokban jelentkező klímaválság – további nagy horderejű változásokat hoztak magukkal. A válsághullámok érdekessége, hogy különböző területeket érintettek, így a rájuk adott válaszlépések egymást kiegészítve az élet szinte minden területét elérték már. Mivel mindegyikre lehetett külön-külön reális indokokat találni, jószerével észre sem vettük, hogy negyedszázad alatt mennyi mindent feladtunk már a relatív biztonságért cserébe.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadások értelemszerűen a nemzetbiztonság és adatvédelem területén hoztak változásokat.
A megnövelt megfigyelési jogkörök – az USA-ban elfogadott „Patriot Act” és annak európai megfelelői – tartósan kiterjesztették a titkosszolgálatok és a rendőrség hatáskörét a polgárok adatainak gyűjtésére, a telefonhívások és digitális kommunikáció megfigyelésére.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »