Most minden előfizetőnknek adunk! Fizessen elő a Hetek nyomtatott vagy online hetilapra a régi áron május 31-ig és spóroljon velünk. Részletek a hetilapban és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.

Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor elfogadhatatlannak nevezte az Oroszország ellen bevezetni kívánt uniós olajembargót a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában, kijelentve:

az felér egy a magyar gazdaságra ledobott atombombával.

Hangsúlyozta: akinek van tengere, vannak tengeri kikötői, az hajókon tud szállítani olajat a világ bármely pontjáról, de vannak országok, amelyeknek nincs ilyen lehetőségük. Magyarországra orosz vagy bármilyen olaj kizárólag csővezetéken érkezhet, a csővezeték "egyik vége Oroszországban van, a másik pedig Magyarországon".

A miniszterelnök kiemelte: ha elfogadják az embargót, a rezsicsökkentésnek vége van, 700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajár következhet. Megjegyezte: a bizottság javaslata olyan helyzetet idézhet elő, hogy egész egyszerűen nem lesz Magyarországon üzemanyag, és nem lesz jó néhány olajból származó, az ipar számára fontos termék sem.

Mit mondanak a szakértők?

„Brüsszel hat hónapon belül leállítja az orosz olaj­importot. Úgy tűnik, azért nem azonnal, mert az ezzel járó óriási káosz mellett az amerikai demokratáknak is igyekeznek kedvezni: az őszi félidős választási esélyeiket rontaná, ha emelkedne az olaj ára. Mindez komolyan veszélyezteti Magyarország energiabiztonságát, hiszen mi objektív okokból rá vagyunk szorulva az orosz vezetékes földgázra és kőolajra” – fogalmazott Kiszelly Zoltán a Heteknek.

Hozzátette: az energiabiztonság alapjaiban határozza meg az inflációt és a gazdasági növekedést –

az Európai Unió ugyanakkor a globális Great Reset szellemében azt szeretné elérni, hogy a fogyasztás a Covid előttihez képest a harmadára csökkenjen, hiszen ezzel a klímacélokat el lehetne érni.

Ehhez pedig kiváló eszköz az energiainfláció: a magas árak csökkentik a fogyasztást. Azonban ez teljesen szembemegy a Magyarország által képviselt gazdaságpolitikával, hiszen a kormány a növekedésben és az államadósság „kinövésében” érdekelt.

Lánczi Tamás politológus szerint az Európai Unió vezetői mintha alvajárók lennének.

„Nem értik, hogy az energiaembargó következménye Európa teljes gazdasági felmorzsolódása lehet, és abban biztosak lehetünk, hogy sem az Egyesült Államok, sem Kína egyetlen könnycseppet sem hullatna ebben az esetben, készek lennének a kontinens felvásárlására.

Magyarország gazdasága erős, és ha a 2010 és 2014 közötti gazdasági válságkezelést vesszük alapul, akkor lakosságot érintő megszorító intézkedésekre nem kell számítani. Ugyanakkor egy európai gazdasági harakiri hatásai nehezen tompíthatók” – fogalmazott az elemző.

Vona Gábor szerint viszont Magyarország, rendkívül kitett a globális gazdasági nehézségek hatásainak. „Kétlem, hogy tartható az a kormányzati ígéret, hogy a lakosság ebből semmit nem fog megérezni. Nyilván először olyan bevételekhez igyekeznek nyúlni, amelyek a magyar gazdaságot kevésbé érintik, ilyen lehet a multik megadóztatása, aztán pedig következhet például a Budapesten vagy a baloldalhoz kötődő városokon történő spórolás. Amikor már a saját szavazóiknak is fájni fog, akkor valószínűleg igyekeznek majd bűnbakot gyártani, és olyan társadalmi törésvonalat támasztani mesterségesen, amelynek mentén ők tudják a többséget képviselni” – fogalmazott. 

A teljes cikket a Hetek című közéleti hetilap legfrissebb számában olvashatja el.