A civilek elmenekítése jórészt megtörtént, a humanitárius katasztrófa viszont így sem volt elkerülhető.(Fotó: AP / Alexei Alexandrov)
Most minden előfizetőnknek adunk! Fizessen elő a Hetek nyomtatott vagy online hetilapra a régi áron május 31-ig és spóroljon velünk. Részletek a hetilapban és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
Mariupol a donyecki tartomány második legnagyobb városa, az Azov-tenger legnagyobb kikötővárosa. Már a szovjet éra előtt jelentős ipari és kereskedelmi központ volt, amit jól mutat, hogy a 19. század utolsó harmadában Poroszország, Svédország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Olaszország és Franciaország is diplomáciai képviseletet létesítettek a városban.
A városnak a 19. század végén épült meg az első, máig működő acélgyára, és a vasúti hálózat kiépülése nyomán ekkor vált kulcsfontosságú gabonakereskedelmi kikötővárossá: a termékeny régió gabonáját a mariupoli malomipar dolgozta fel, majd az Azov-tengeren tették hajóra. Az utóbbi évtizedekben visszaszoruló kohászati ipar mellett máig jelentős gabonaexportú térség gazdasági és infrastrukturális szerepe tehát megkérdőjelezhetetlen.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
Nagy Imre, mítoszok nélkül: a forradalom vagy a kommunizmus mártírja volt?
Sebes Gábor publicistával beszélgettünk »
Hamasz: hitük a terror
A palesztin terrorszervezet alapokmánya és az iszlám radikalizmus »