Egész Európában nagy visszhangot váltott ki a lengyel Alkotmánybíróság október 7-én nyilvánosságra hozott határozata, amellyel a testület erős lépést tett az Európai Unió által alkotott jog tekintélyének drasztikus korlátozása irányába. A döntés egyes kritikusai szerint Lengyelország ezzel az európai integráció alapjait ássa alá, mások szerint viszont a határozat valójában elsősorban inkább csak belpolitikai célokat szolgálhat.
A lengyel fejleményekre reagálva az Európai Bizottság már ki is adott egy rövid nyilatkozatot, amelyben leszögezte: Az uniós jogi rend alapja, hogy az Európai Unió joga elsőbbséggel bír a tagállamok, így Lengyelország által alkotott jogi előírásokhoz képest, ideértve az alkotmányos szintű kikötéseket is. És külön így van ez az Európai Unió Bíróságának döntéseivel kapcsolatban is, amelyeket a tagállamoknak, így azok intézményeinek és bírósági szervezeteinek is figyelembe kell venniük. Az Európai Bizottság jelezte, hogy vizsgálatot fog folytatni az ügyben, amelynek eredménye alapján lépéseket tesznek a lengyel döntés miatt.
De miről is szólt a lengyel döntés pontosan?
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2021.10.15. (XXV/41)
