Hosszú ideje kérdés, hogy a közösségimédia-felületek tartalomszolgáltatók-e, vagy csak üres keretet adnak a felhasználók véleményének megjelenítésére. Miközben jogilag igyekeznek fenntartani a semlegesség látszatát, a valóságban minden eszközzel próbálják saját politikai meggyőződésüket érvényre juttatni. S ez alapjaiban befolyásolhatja az amerikai elnökválasztást.
Trump elnök megválasztásakor 2016-ban vádak érték a Facebookot, hogy aktívan részt vett a választási eredmények manipulálásában.
A Mueller-bizottság, amely végül nem tudta bizonyítani a választási csalást, elsősorban ugyan az orosz hackerek tevékenységére fókuszált, de a Facebook alapítóját, Mark Zuckerberget is érintette a nyomozás. Több kongresszusi meghallgatáson is igyekezett tagadni, hogy a közösségimédia-felület bármilyen lépést tett volna arra, hogy a választókat valamilyen irányba befolyásolja.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2020.08.19. (XXIV/34)
