Hosszú ideje kérdés, hogy a közösségimédia-felületek tartalomszolgáltatók-e, vagy csak üres keretet adnak a felhasználók véleményének megjelenítésére. Miközben jogilag igyekeznek fenntartani a semlegesség látszatát, a valóságban minden eszközzel próbálják saját politikai meggyőződésüket érvényre juttatni. S ez alapjaiban befolyásolhatja az amerikai elnökválasztást.
Trump elnök megválasztásakor 2016-ban vádak érték a Facebookot, hogy aktívan részt vett a választási eredmények manipulálásában.
A Mueller-bizottság, amely végül nem tudta bizonyítani a választási csalást, elsősorban ugyan az orosz hackerek tevékenységére fókuszált, de a Facebook alapítóját, Mark Zuckerberget is érintette a nyomozás. Több kongresszusi meghallgatáson is igyekezett tagadni, hogy a közösségimédia-felület bármilyen lépést tett volna arra, hogy a választókat valamilyen irányba befolyásolja.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.08.19. (XXIV/34)
