Hosszú ideje kérdés, hogy a közösségimédia-felületek tartalomszolgáltatók-e, vagy csak üres keretet adnak a felhasználók véleményének megjelenítésére. Miközben jogilag igyekeznek fenntartani a semlegesség látszatát, a valóságban minden eszközzel próbálják saját politikai meggyőződésüket érvényre juttatni. S ez alapjaiban befolyásolhatja az amerikai elnökválasztást.
Trump elnök megválasztásakor 2016-ban vádak érték a Facebookot, hogy aktívan részt vett a választási eredmények manipulálásában.
A Mueller-bizottság, amely végül nem tudta bizonyítani a választási csalást, elsősorban ugyan az orosz hackerek tevékenységére fókuszált, de a Facebook alapítóját, Mark Zuckerberget is érintette a nyomozás. Több kongresszusi meghallgatáson is igyekezett tagadni, hogy a közösségimédia-felület bármilyen lépést tett volna arra, hogy a választókat valamilyen irányba befolyásolja.
„Orbán Közép-Európa egyenrangúságáért küzd”
Interjú Gerő András történésszel »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
A leghosszabb éjszaka
Hanukka és Jézus: győzelem Zeusz sötétsége felett »
„Orbán Közép-Európa egyenrangúságáért küzd”
Interjú Gerő András történésszel »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
A leghosszabb éjszaka
Hanukka és Jézus: győzelem Zeusz sötétsége felett »
2020.08.19. (XXIV/34)
