EZT A CIKKET MOST INGYENESEN ELOLVASHATJA. A rendkívüli helyzetre és a húsvét ünnepére tekintettel a Hetek ingyenesen elérhetővé teszi friss hetilap tartalmait. További cikkeink ide kattintva érhetőek el. Áldott ünnepet kívánunk!
Nagyszüleim az 1970-es, ’80-as években gazdálkodtak, földműveléssel, állattartással foglalkoztak, ezért szükség volt minden munkáskézre a családban. A közös munka mellett ételt kellett adni a családtagoknak, a legtöbbször több tucat személy részére. Gyermekkorom meghatározó élményei a mai napig a közös étkezések és az ételek elkészítése, amelyben gyerekként örömmel vettünk részt.
A megkérdezett anyukák 86 százaléka szerint a közös étkezések ösztönzően hatnak a családi kapcsolatokra, 81 százalékuk szerint pedig segítik gyermekük szociális fejlődését.
A mai napig inspirálnak és motiválnak ezek az emlékek és csupa jó érzéssel töltenek el.
Azt tudjuk, hogy a gyermekek szocializációjának egyik legfontosabb színtere a család, egy olyan komplex rendszer, amelyben a családtagok nagy hatást gyakorolnak egymásra – többek között az étkezőasztal mellett. Kutatások szerint a közös étkezések egyfajta védőfaktort jelentenek például a tinédzserek számára a drogokkal és más függőségekkel szemben. A jelenség hátterében az áll, hogy a gyerekek nem érzik magukat elhanyagolva, illetve a közös étkezések során jobban megnyílnak. Ennek fényében megdöbbentő, hogy amíg 50 évvel ezelőtt a közös családi étkezésekre 90 perc jutott, addig ma mindössze 12.
Az Ipsos egyik felmérése szerint a magyar családanyák 43 százaléka úgy látja, hogy többször kellene együtt étkeznie a családnak. Azoknál a családoknál, ahol van kamasz gyermek, még kedvezőtlenebb az arány, itt az anyák fele gondolja úgy, hogy kevés étkezést költenek el együtt. 86 százalékuk úgy véli, hogy a közös étkezések ösztönzően hatnak a családi kapcsolatokra, 81 százalék szerint pedig ezek az alkalmak jótékonyan befolyásolják gyermekük szociális fejlődését és boldog együtt töltött perceket szereznek az egész családnak. Csak ezután következett a kiegyensúlyozott, helyes táplálkozás fontosságának hangsúlyozása. Az édesanyák több mint fele szerint a közös étkezések hozzájárulnak a gyerek jobb iskolai teljesítményéhez, magabiztosságához, kommunikációs képességeinek fejlődéséhez és az önállósodásához.
Olvasna még több hetilap cikket? 1 hónapos online előfizetésünk mindössze 1800 forint. Részletekért kattintson ide.
Sajnos a magyar családok 61 százaléka hétköznap egyszer sem ül le közös étkezésekhez. Tudjuk a különböző statisztikákból, felmérésekből, hogy az étkezési szokások nagyon nagy átalakuláson mennek keresztül, és ezt a saját bőrünkön is tapasztaljuk.
A mai modern fogyasztónak természetes, hogy az utcán vagy a munkahelyi asztalánál eszik.
A globalizáció is hatással van az étkezési szokásokra, bár a „fast food” kultúra térhódítása mellett egyre inkább megjelenik a „slow food” mozgalom is. Ez utóbbiban felértékelődik az ételek élvezete, az étkezés minden pillanatának megélése, kiélvezése az elkészítéstől az elfogyasztásig. Ide tartozó, de ezen részben túlmutató a „local food” irányzat, a helyi termékek, a hagyományos alapanyagok előtérbe kerülése.
Az étkezéssel, illetve a főzéssel nem csak testünk szükségeit elégítjük ki: kifejezhetjük vele például a gondoskodásunkat mások felé. Betegségek gyógymódja is lehet, hiszen a magyar ember egy meleg húslevestől máris sokkal jobban érzi magát (a tökéletes elektrolit-utánpótlás miatt igazolt a gyógyhatás), a csontos változat főleg tele van alapvető ásványi anyagokkal. A galambleves régen még a kórházi ellátásban is szerepelt, mint az infúzió egyik elődje.
Az étel elkészítése a kreativitás terepe is egyben.
Megmutathatjuk általa a tudásunkat, szeretteink számára lehet a kényeztetés eszköze, benne van a siker és az elismerés csodás érzése. Ha valaki pedig ezt szakmájának választja, akkor az önmegvalósítás terepe is.
És ami nagyon fontos: a közös étkezések alatt ne szorongjunk, hanem élvezzük minden együtt töltött pillanatát. Az étel valahogy nem ízlik egyedül. A társaságot sem a tévé, sem a Facebook nem tudja helyettesíteni.
1. A rendszeres közös étkezések gyakoribb tejtermék-, gyümölcsfogyasztással járnak együtt.
2. A közös étkezések hatására a serdülők gyakrabban reggeliznek és vacsoráznak, fontosabbnak tartják a táplálkozási szokásaik strukturálását. Akik serdülőkorban rendszeresen esznek családtagjaikkal, fiatal felnőttként is gyakran keresik mások társaságát, hogy megosszák velük az étkezés élményét.
3. A családi étkezések védőfaktort képeznek a serdülőkorban kialakuló deviáns életforma ellen is.
4. Kevesebb a gyermekek körében a depresszív tünet és magasabb az önértékelés.
5. Mivel egy családi étkezést a kötetlen és közvetlen beszélgetés kell hogy jellemezze, ezért a gyerek kommunikációs készségei fejlettek.
6. A közös étkezések lehetőséget teremtenek a közös főzésekre is, amelynek élménye egy egész életen át meghatározó.
7. A közös étkezések következménye a kevésbé agresszív viselkedés és a magasabb iskolai teljesítmény.
8. Kevesebb a veszekedés az otthon falain belül.
9. Az a gyermek, aki rendszeresen együtt eszik a szüleivel, védelmet, stabilitást, biztonságot kap.
10. A közös étkezések keretet adnak a családi életnek. (Vekerdy Tamás)
2021.04.01. (XXV/13)
