Forrás: Thomas Cole festmény
A rómaiak számos olyan technológiai vívmánnyal rendelkeztek, amelyek újrafelfedezéséhez, illetve újbóli elterjedéséhez hosszú évszázadokat kellett várni Európában. A római városokban gondosan megtervezett vízvezetékek és városi csatornarendszerek biztosították a megfelelő vízellátást a közfürdőkhöz és a nyilvános, öblíthető WC-khez. Ezek újbóli tömeges elterjedése csak a 19. század során valósult meg. A 20. században feltalált padlófűtést már az ókori római épületekben is alkalmazták. Az ún. „öngyógyító” római beton működését, amely „beforrasztja” a saját repedéseit vízzel érintkezve, csak az elmúlt években tudták a tudósok teljesen megfejteni.
A sort hosszan lehetne még folytatni és nem csak mérnöki területen. A mai európai jogrendszerek alapját adó római jogot a 11. században fedezték fel újra egy kéziratban. Róma lélekszáma az első századokban meghaladta az egymillió főt, ezután a 19. század elejéig kellett várni, hogy egy európai város – London – újra elérje az egymilliós lakosságot.
A Nyugatrómai Birodalom bukása nemcsak hatalomváltást, hanem civilizációváltást is eredményezett Európában. A népvándorlás eredményeként a fejlett civilizációval és városi társadalommal működő római állam helyébe barbár, törzsi berendezkedésű királyságok léptek, amelyek egymással versengtek az egykori római provinciák feletti uralom megszerzéséért.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
2026.11.13. (XXX/46)
