A tatárjárás után IV. Béla Visegrádon épített királyi várat. A mongol hódítóktól való szabadulás ma is rejtély.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
A tatárjárás után IV. Béla Visegrádon épített királyi várat. A mongol hódítóktól való szabadulás ma is rejtély.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
Az évszázadok során gyakran megtörtént, hogy nagy birodalmak rátámadtak más országokra, hogy területeket hódítsanak és alávetettségbe kényszerítsék a megtámadott államot. Számos birodalmi vezető durva, fenyegető hangnemet szeretett alkalmazni, már csak azért is, hogy rá tudja kényszeríteni akaratát a célkeresztbe helyezett országra.
Ilyen stílust használt például Batu kán, a Mongol Birodalom uralkodója, amikor Közép-Európa elleni hadjáratát megelőzően levélben szólította fel IV. Béla magyar királyt a teljes behódolásra.
A megtámadott országok az eltiprással fenyegető túlerő miatt igyekeztek külső hatalmak támogatását megszerezni. Így tett az említett IV. Béla is, aki segítségkérő leveleket küldött a korabeli Európa három legnagyobb hatalmú urának, a német királynak, a francia királynak és a római pápának. Fő érvként azt hozta fel, hogy Magyarország sikeres védelme egyben az egész keresztény világ megvédelmezését szolgálja, mert a tatárok nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát uralmuk alá akarják hajtani.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »